A vármegyei bíráskodás.
A vármegyei bíráskodás.
A mikor a várispánságok vármegyékké alakultak át és így a katonai szervezet helyébe a politikai közület lépett, akkor a vármegyék a területükön lakó nemesek felett, bizonyos perek kivételével, a bíráskodási jogot is megnyerték. Győr vármegye ezt a jogát rendszerint a komáromvármegyei nemességgel együtt, Győrött vagy Tatán tartott bíráskodó gyűlésein, ú. n. sedrián gyakorolta; az idők folyamán ezt a sedriát állandó megyei ítélőszék váltotta fel, mely a vár hajdani őrtornyában, majd a XVIII. századtól kezdve a vármegyeházán, (a mai polgári leányiskola helyén) ítélkezett, mígnem ezt a házat a megye a mai vármegyeházzal, mely hajdan ferenczrendi zárda s templom volt, el nem cserélte. 150A városban a törvénykezés – a királyi kiváltságlevelek szerint, – a városi hatóságot illette meg, mely azt az évenként választott városbíró s a szintén évenként választott tizenkét esküdt polgár (jurati cives) útján gyakorolta. A mikor a török hódoltság idejében Győr végvárrá lesz, gyakran történik összeütközés a várparancsnok s a város, vagy a vármegye között a bíráskodás dolgában is. Ennek eleven bizonysága az 1662. évi XXX. t.-cz., mely – megemlítve azt, hogy »a győri vezér úr Győr városában s várában, mint azon megye törvényszékének rendes helyén, az emberek emlékezetétől fogva ott gyakorlatban volt pallosjog gyakorlatát azon megyének, városnak s más e végből szabadalmazottaknak megtiltotta«, – azt rendeli, hogy a várparancsnok és tisztjei a pallosjog gyakorlatát ne akadályozzák s kimondja: »a polgárok említett káptalani alattvalókra nézve a pallos joga azon győrvárosbeli bíráknál, nemesekre nézve Győrmegye fő- és alispánjánál maradjon«. A pallosjog (jus gladii) alatt értetett a súlyosabb, rendszerint halállal büntetendő, ú. n. főbenjáró bűntettekre is kiterjedő büntető hatóság. De még a XVIII. században is kénytelen a törvényhozás megvédeni Győr város törvénykezési jogát a hatalmaskodó várparancsnokokkal szemben, mert az 1741. évi XXX. t.-cz. azt rendeli: »a várak parancsnokai és azok soltészai Győrben s másutt a közigazgatási és törvénykezési ügyekbe való avatkozástól eltiltatnak«. A jobbágyok felett a bíráskodás a földesurat illette, a ki gyakran királyi kiváltságlevéllel a pallosjogot is elnyerte.
