A főgimnázium.
A főgimnázium.
Az állami főgimnázium kétemeletes, monumentális épületei „Gyöngyös a Közoktatásnak” felirattal méltán dicsekszik. Kétségbevonhatatlan bizonysága annak, hogy a város gyermekeiért az erőit meghaladó áldozatokra is képes! Gyöngyös, Róbert Károly 1335. évi kiváltságlevele alapján, az ország jelesebb városai közé emelkedett s mint ilyen, a kor igényeinek megfelelő művelődési intézményeket sohasem nélkülözte, mert azokat a nagy számmal ittlakó nemesi és főnemesi családok gyermekeinek neveltetési érdeke is követelte. Pázmány Péter biboros-herczegprímás éppen erre való tekintettel erélyesen szorgalmazta, hogy az ifjúság nevelése itt a jezsuitákra bízassék. Ennek következtében Pyber János egri püspök Pap Ferencz jezsuitát 1633-ban a városba hozta, hogy a gimnáziumot megalkossa. Munkásságát siker koronázta, mert a város hatósága – a vidék akkori urának, a török vezérnek beleegyezésével – kérte a rend főnökét, Forró Györgyöt, hogy még több tanárt küldjön. A rendfőnök 1634 október 2-án tudósította a várost, hogy kérésükhöz képest Sztankovics és Magdalenitz atyákat az ifjúság nevelése végett, Gyöngyösre rendelte. A gyöngyösi gimnázium 132ez időtől fogva mintegy félszázadon át, háborítatlanul teljesitette nevelő-oktató feladatát.
A gimnázium 1756-ban a jezsuitáktól emelt épületbe költözött s a jezsuiták elűzetése után, 1776 november 6-án, a szt.-ferenczrendiek vették kezelésbe, de nemsokára II. József császár rendeletéből Jászberénybe helyezték át alapítványaival együtt. A vármegye annak visszaállítását erélyesen sürgette s ekként 1798-ban a város és a Szt. Ferencz rend között kötött egyezség alapján a gyöngyösi gimnáziumot újból megnyitották, kezdetben 3, később 4 osztálylyal s így vezették az újabb időkig, midőn a gimnázium 6 osztályúvá fejlődött. 1849. év végén, az egységesítő osztrák rendszer, a gimnázium ismét 4 osztályú lett s csak az alkotmányos idők beálltával fejlődött újból 6 osztályúvá.
A legújabb időben sürgetővé vált a gimnázium nyolcz osztályúvá fejlesztése, melynek költségeit a város különösen a filloxera-csapás következtében, nem viselhette. Igy következett be a nyolcz osztályúvá fejlesztéssel 1898-ban a gimnánium államosítása. Az államosítási szerződés alapján a város előbb 20,000, most 6000 korona fenntartási hozzájárulást visel és építtette 350,000 korona költséggel a főgimnázium mai épületét, míg a régi – 1802-ben emelt – gimnáziumi épület városi hivatali helyiségekül szolgál.
