Nevezetes szerepe volt a városnak II. Lajos uralkodása alatt. Az 1525 május havában Rákoson összegyűlt köznemesség elhatározta, hogy öt hét múlva Hatvanban fejenként fegyveresen összegyűl, hogy az ország védelméről tanácskozzék. Lajos király, a pápai nunczius, a lengyel király követe, több főpap és világi úr kiséretében július 30-án érkezett Hatvanba. A gyűlést szabad ég alatt, nagy mezőn, színkör módjára deszkakerítéssel körülvett helyen, tartották meg. A megjelent nemesek számát egy udvarnok 14.000-re teszi. A hatvani országgyűlésen a rendek haragja elsősorban Báthory István nádor, Sárkány Ambrus országbíró és Szerencsés Imre kincstartó ellen fordult, a kik közül az előbbi kettő az előülést követő éjjel elmenekült, míg a többi urak legnagyobb rettegésben töltötték az éjszakát.
A király, hogy megnyugtassa az urakat – bár többen azt tanácsolták neki, hogy térjen vissza Budára – Hatvanban maradt, sőt másnap beleegyezett a nádorválasztásba is. A rendek nagy lelkesedéssel Werbőczy Istvánt kiáltották ki nádorrá, mely választást Lajos király másnap megerősített s azután július 5-én a nemesség hódolatának tüntető nyilatkozataitól kísérve, Budára távozott. A király távozása után a gyűlés a végzések alkotásához fogott, majd miután azok szentesítésére nézve a királytól igéretet nyert, elégülten szétoszlott. De Werbőczy nem sokáig viselte a nádorságot, mert az 1526. évi budai országgyűlésen túlsúlyra jutott főnemesség megbuktatta. Werbőczy leköszönvén a nádori méltóságról, ellenségei haragja elől Erdélybe menekült.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.