Állattenyésztés.
Állattenyésztés.
Az itt felsoroltakon kívül minden egyéb, a gazdaságoknál előforduló termény, a szükséglet fedezésére szolgál. Míg sok helyen az állattenyésztés dekadencziába került, addig itt depekoráczió nincsen és minőség tekintetében a kisgazdáknál is emelkedésről beszélhetünk. Nagyobb gazdaságokban, mindenféle állatfajból a legszebb tenyésztéseket találhatjuk. Ezelőtt a magyar gulyabeli fehérmarha tenyésztése dívott a kisebb gazdáknál, többnyire rosszul táplált csenevész anyaggal és csak elvétve lehetett látni egy-egy jól tejelő tehenet. Mintegy 12–15 évvel ezelőtt a nyugati fajta pirostarka (Bonyhádi) tenyészirányt karolták fel, kivéve egy-két nagyobb uradalmat, a hol a magyar fajmarhát törzsgulyákban okszerű kiválasztással tovább tenyésztik, jó apaállatokat szerezve be azokhoz.
A lónevelésre is nagy súlyt fektetnek. A szép alakú, könnyű kanczák s az állami ménlovak után, szép termetű, jó csikókat nevelnek, melyek több ízben részesülnek állami jutalomdíjban és melyeket szívesen vásárolnak katonai szükségletekre és luxus czélra is. Ez okból a kisgazda állattenyésztésével legszívesebben a lónevelésre szorítkozik.
A juhtenyésztés Heves határában számbelileg évek óta hanyatlóban van. Mióta a legelők fogynak, ezzel arányban fogyott a juhok létszáma is. Juhot leginkább a nagyobb birtokokon tartanak, a hol téres legelőkkel rendelkeznek, különösen a homoki gazdaságokon, a hol megfelelő parlagokat vagy e czélra könnyen vethető és beállítható legelőket lehet teremteni. Ezekben a gazdaságokban nagy gonddal űzik e tenyésztést, szem előtt tartva azt, hogy a gyapjú finomságának az emelése mellett, a testsúlyt és gyors fejlődést előmozdíthassák. Ezért a régi hazai fésűs-gyapjas juhokra, keresztezésül a Rambouillet Precio jól kiválasztott kosait használják. A nyírsúly darabonként kor szerint 1.50/100,–60/100,–75/100 kgr., az eladási ár mm.-ként 260–270 kor. vagy bécsi mázsánként 135–140 kor. tiszai vagy mesterséges usztatókon történt úsztatás után.
A sertéstenyésztés, mely a sertésvész előtt nagyarányú volt, mangaliczafajból áll. Azelőtt minden gazda, sőt a munkás ember és cseléd is tarthatott és tartott is néhány tenyészsertést; de a viszonyok lényegesen megváltoztak. Az évek óta tartó sertésvész és az a körülmény, hogy a szegény ember nem kaphat sertése számára legelőt, okozzák, hogy a város sertéstenyésztése a városbelieknél és kisgazdáknál apadóban van.
A baromfi-tenyésztést kisebb mértékben űzik és inkább a tanyákról kerül ez be a piaczra.
162Méhészete sem nagy. Inkább az iparosok űzik és egyes úri emberek. A Zirzon-kasok száma kb. 2411 drb. és mintegy 18–20 métermázsát termelnek, melyet métermázsánként 140 koronával értékesítik.
Hevesen a lóállomány: összesen 959. Szarvasmarha, magyar faj: 855, tarka 1156, borzderes 9, egyéb tarka 139. Sertés 3320, juh 3112.
