Gyümölcstermelés.

Full text search

Gyümölcstermelés.
Heves vármegyében a gyümölcstermelés csak a múlt század második felében vett nagyobb lendületet és azóta fokozatosan fejlődik. Változatos fekvésű és talajú hegyei, nagykiterjedésű homokjai a különböző gyümölcsfajok termelésére alkalmasak. A szőlőmíveléssel karöltve, mindenütt találunk gyümölcstermelést; de azért a gyümölcsfa sok helyen még ma is mostoha elbánásban részesül.
Heves vármegye egyes gyümölcsfajokat illetőleg már századok óta úgyszólván egyetlen piacza volt a felvidéknek és Galicziának; ezeknek a piaczait cseresznyével, megygyel, nyári és őszibaraczkkal mindig ellátta és látja el ma is. A közlekedési viszonyok javultával a kereslet is nagyobbodott s ez a gyümölcstermelés fejlődését és a gyümölcsfák megbecsülését vonta maga után. A gazdák a szőleikben előtört vadsarjakat szemzés, párosítás, ékbe és hasítékba oltással nemesítik, sőt sokan magonczokat termelve és beoltva, maguk nevelnek gyümölcsfákat. A köznép kulturális érzékének növekedésére mutatnak az egyre szaporodó kereskedelmi kertészek és községi faiskolák. Első helyen áll a gyümölcstermelés terén Eger, hol minden szőlősgazdának van kisebb-nagyobb gyümölcse, vagy legalább gyümölcsfái, elszórtan a szőlejében és körülötte.
A hegyes vidékek főgyümölcsfajai: a cseresznye, dió, azután a szilva, meggy; kismértékben őszi és nyári baraczk; a síkvidékeké az alma, körte, szilva, nyári és őszibaraczk, cseresznye, meggy, dió.
Bár manapság a földmívelési minisztériumnak a kártékony rovarok irtását czélzó rendeletét a helyi hatóságok elég pontosan végrehajtják, mégis némely évben a kártékony rovaroknak légiói lepik el a gyümölcsfákat. Közülök legtöbb kárt tesznek a bimbó- és rügylyukasztó bogarak, a gyűrűspille hernyói, az alma- és szilva-moly hernyói, a cseresznyelégy, a levél- és paizstetvek. A köznép a hatóságilag ellenőrzött pete- és hernyófészkek szedésével védekezik ellenük; jobb gazdák enyvgyűrűket, petróleum-emulsiót, dohány- és rézgálicz-permetezést is alkalmaznak s így lassan bár, de mégis fogy a kártévő rovarok száma. A gerinczesek közül, zord havas telek alkalmával, a fiatal gyümölcsfákban nagy kárt szokott okozni a mezei nyúl, mely a tő fölött körülrágja a csemetéket.
Tán megközelítjük a valóságot, midőn azt mondjuk, hogy a vármegye 16,000 kat. hold szőleiben legalább 320,000 db. gyümölcsfa él és 115 községének és két rendezett tanácsú városának határában 700,000 gyümölcsfa van, nem számítva természetesen a faiskolák magonczait, oltványait, a ribizke, köszméte és szőlőcserjéket. Szőlőnövény kb. 60,000.000 db. van a vármegyében.
A fák gondozása nem alapos s ez a kis gazdáknál csak a száraz galyak eltávolítására és legfeljebb a fák tövének körülásására szorítkozik; helylyel-közzel a fák törzsét be is meszelik. Intelligensebb gazdák gyümölcsfáikat metszetik is.
A hegyek szerencséje, hogy oly gyümölcsfajai (cseresznye, meggy, dió) vannak, melyek koronáikat maguk alkotván, különös ápolásra nem szorulnak.
A termés mennyiségéről és értékéről sincsenek határozott adataink, e tekintetben némileg a cseresznye lehet irányadónk, a melyből 1909. évi június hó 1-től 256július 10-ig Eger és Gyöngyös városok állomásairól 420 vagonnal szállítottak el. Egy vaggonra 35 q. véve á. 20 koronájával, az 700 kor. s így összesen 294,000 korona; ha ehhez a nagyméretű házi- és helyi-fogyasztást is hozzászámítjuk, valamint a kisebb vidéki eladásokat is: akkor az összes ez idén termett cseresznye értékét kb. 400,000 koronára tehetjük; ha most a többi összes gyümölcsfák jövedelmét ugyanennyire becsűljük: akkor a gyümölcstermés értéke 800,000 korona.
A hegyek gyümölcstermésének főpiacza Galiczia és a Felvidék; a síkvidékek termésének piacza Budapest és részben az Alföld.
Legelterjedettebb gyümölcsfajok a cseresznye, e fajból különösen az „Egri korai” játszik nagy szerepet, mely május végén érik, piros, elég édes, kellemes ízű; Galicziában közkedvelt; ezenkívül főképen a nagy, fekete, ropogós és a rózsaszínű, ú. n. hajagos cseresznye van elterjedve. A legértékesebb és leghívebb gyümölcsfaj a cseresznye, mert minden évben meghozza a maga rendes jó termését. A diók közül a közönséges és papírhéjú fajták; a szilvák közül a „beszterczei” és különféle ringló-fajták; a meggyekből a „spanyol” és „nagy kőrösi” s az apró, magrólkelt, ú. n. „czigánymeggy”-fajták vannak elterjedve. A nyári baraczkok közül a „magyar legjobb”; az őszi baraczkfajok közül a korai „Sándor” és a késői „duránczi”; az almák közül az „arany-parmen”, „bőralma”, „czitromalma”, „Kalvil”, „Török Bálint”; a körték közül a „császár”-, „vaj”-körték, a sárga és zöld „purgament”-fajták és az „Egri” körte kultiváltatnak.
Igen szép és szakszerűen kezelt gyümölcsöse van Egerben Braun Károly városi tanácsosnak és Debreczeni János kanonoknak; Gyöngyösön a városnak; Poroszlón Graefl Jenő földbirtokosnak; ezeken kívül számos kisebb-nagyobb gyümölcsösök és kereskedelmi kertészetek vannak a vármegyében.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi