Aldebrő.
Aldebrő.
Aldebrő. Az egri járásban, a Mátra hegységtől délkeletre, a Kékeshegy végző nyúlványa és a Tarna folyó mellett s annak völgyében fekszik. A községet gróf Grassalkovich Antal királyi kamaraelnök és Nógrád vármegye főispánja 1743-ban telepítette, Németországnak úgynevezett pomerániai részéből behozatott parasztokkal. Az utolsó Grassalkovich Antal herczeg csődbe kerülvén, az uradalmat az 1841-ik évben gróf Károlyi György vette bérbe. Gróf Károlyi György, a mintegy 27 pusztából és községből álló uradalmat 1854-ben 1,817.592 forintért megvásárolván, 1876-ban elsőszülöttségi hitbizományt alakított belőle. A hitbizomány jelenlegi haszonélvezője gróf Károlyi Mihály. 1827 augusztus 20-án, Szent István napján délután fél 2 órakor Herman Máté és György házában tűzvész keletkezett, a mely az egész falut elhamvasztotta két óra lefolyása alatt. Leégett a templom belül is, a plebánialak, iskola és 156 ház mindenestül; az egész faluban csak 21 ház maradt épen. A templom később felépült, de a tornyot csak 1876-ban építették hozzá. A község területe 3650 k. hold, lakóházak száma 235 s a lakosság 1384 lélek, akik négy kivételével mind magyarok. Vallás szerint: 1361 róm. kath., 12 protestáns és ugyanannyi izraelita. Postája helyben, távírója Kápolnán van, vasútállomása – a kisterenne–kisújszállási helyi érdekű vasút mentén a 21. sz. őrháznál feltételes megálló helylyel – Kál. A községben van fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A község déli végében várromok nyoma látható, a mit a nép ma is várnak nevez. Érdekesebb dülőnév a Pohárszárító; ez onnan ered, mert ebben a dülőben kevés bor terem. E helységhez tartoznak a következő puszták és telepek: Erzsébettéri tanya, továbbá Csalitanya, Balpüspöki csárda, Balpüspöki puszta és a Cseri erdőőrilak.
