Erk.
Erk.
Erk. A hevesi járásban, a Nagy-Alföld éjszaki részén, sík vidéken, a Tarna folyó mellett fekszik, 1391-ben Ewrk néven említik az oklevelek. 1435-ben Zsigmond király engedélyt adott Berzeviczi Pohárnok Istvánnak, hogy erki birtokán várat építsen, de nincs nyoma, hogy tényleg felépítette volna. Halála után, 1460-ban, Kürttel együtt a Rozgonyiak nyerik adományul a helységet. Az 1549. évi adóösszeírás alkalmával itt 5 portát találtak. 1552-ben és 1554-ben szintén 5 portát, 1564-ben 9 portát írtak itt egybe. 1589–90-ben azok közé a helységek közé tartozott, melyek a főpapi tizedet az egri várba beszolgáltatták. Az 1635. évi összeírás szerint 1 1/2, 1647-ben 2 1/2, az 1675. évi összeírás szerint 1, 1686-ban 1 1/4 portája volt. Az 1693. évi összeírás szerint Szalontay János, Csima János, Csizmadia Albert, és Sánta András voltak itt birtokosok. A XIX. század első felében Blaskovics József és Kállay Péter bírt itt földesúri joggal. Jelenleg Goszthony Istvánnak van a helységben nagyobb birtoka. A helységben levő úrilakot Deutsch Fülöp építtette, tőle vette meg Goszthony Kálmán, kitől fia István örökölte. A róm. kath. templom az 1760. évben épült. A község területe 3769 k. hold, lakóházak száma 267 és a lakosság 1328 lélek, a kik 2 kivételével magyarok s 3 ág. ev. és 21 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A lakosság fogyasztási szövetkezetet tart fönn. A helység postája helyben, távírója Jászárokszálláson, vasúti állomása Vámosgyörkön van.
