Nagytálya.
Nagytálya.
Nagytálya. Az egri járásban, az Öreghegy és Nagyaszói hegy között elterülő fennsíkon, az Eger patak jobb partján fekszik. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Talha minor és Talha major (Nagy- és Kis-Tálya) néven szerepel; mindkét helység az egri püspökség birtoka. Kistályát 1430-ban az egri püspök a szomszédos Novajjal együtt az újonnan alapított egri prépostságnak adományozta. Az 1546. évi adóösszeírásban csupán egy Tálya nevű helység fordul elő, mely az egri püspökség birtoka volt. Az 1552. évi összeírásban Nagy-Tálya helység néven szerepel, ekkor 28 portája volt. Az 1554. évi összeírás szerint Eger várának ostroma alkalmával teljesen elpusztult. Egy évtized alatt azonban benépesült. 1564-ben 53 portát írtak itt össze, ekkor egyike volt a vármegye legnagyobb községeinek, ez összeírásban csak Gyöngyös és Felnémet szerepel nagyobb portaszámmal. Az 1635. és 1686. évi összeírásokban nem fordul elő. Kis-Tályán 1612-ben a törökök gazdálkodtak. A XVII. század végével ismét visszakerült az egri püspökség birtokába s a püspökségnek, majd az érsekségnek 1848-ig volt itt földesúri joga. Jelenleg legnagyobb birtokosa az egri érsekség. A község területe 2288 k. hold, lakóházak száma 125 és a lakosság 898 lélek, a kik most már mind magyar anyanyelvűek. A helység lakosai eredetileg svábok voltak, a kiket a XVIII. században telepített ide az egri püspök, de idővel teljesen elmagyarosodtak. Vallásra nézve tisztán róm. katholikusok. A róm. kath. templom 1903-ban épült. A község postája és vasúti állomása Maklár, távíró állomása Füzesabony.
