Parád. A pétervásári járásban, a Mátra hegység Kékes nevű csúcsa tövében, a község határában eredő s a Tarnába ömlő patak mindkét partján terül el. Az 1549-ik évi adóösszeírás szerint 5 adóköteles, 4 szegény és 2 elpusztult jobbágytelket írtak itt össze. A helység ekkor Perényi Gábor birtoka volt. 1552-ben szintén Perényi Gábor birtokában találjuk, ekkor 5 portája volt. 1554-ben 3, 1564-ben 4 portával szerepel az összeírásokban. 1635-ben 1 1/2, 1647-ben 1, 1675-ben fél portája volt, az utóbbi évben egy malmot is vettek fel az összeírásba. 1684-ben Rákóczy László és Erdődy György birtokában találjuk. Az 1693-ik évi összeírás szerint gróf Erdődy Györgynek 7 jobbágya volt itten. 1741-ben báró Grassalkovich Antal királyi személynöké volt. Timsóbányáit már a XVIII. században mívelték. Híres fürdőjéről más helyen van szó. Későbbi földesura Ullmann Móricz volt. 1854-ben a gróf Károlyi család birtokába került, a kik két kastélyt is építtettek a helységben. Az egyiket gróf Károlyi Györgyné 1881-ben, a másikat gróf Károlyi Gyula 1885-ben építtette. Jelenleg mindkét kastély gróf Károlyi Mihály tulajdona. A helységnek van róm. kath. temploma. A község területe 7341 kat. hold, lakóházak száma 362 és a lakosság 2227 lélek, a kik közül 6 német, 8 tót, 1 oláh, 4 egyéb, a többi magyar; vallásra nézve róm. kath. 2207, ref. 2, ág. ev. 1, izr. 17. A helységhez tartozik a parádi üveggyár, a melyet 1814-ben a báró Orczyak alapítottak. Jelenleg gróf Károlyi Mihály tulajdona. A gyár igazgatója Szlovák Béla. A község postája, távíró és vasúti állomása helyben van.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.