Tarnaszentmária. Az egri járásban, a Mátra hegység tövében elterülő völgyben, a Tarna jobb partján fekszik. Egyike Heves vármegye legrégibb községeinek. Kétségkívül már az első Árpádházi királyok uralkodása alatt megvolt. Róm. kath. temploma a XI–XII. századbeli román ízlésben épült, altemplommal. Okleveles adataink azonban csak 1417-től kezdve vannak e helységről. A XVIII. században részben tótokkal telepítették be, a kik azonban a XIX. század elejéig teljesen megmagyarosodtak. Az 1771. évi úrbéri összeírásban Szent-Mari néven fordul elő. Az úrbéri rendezés alkalmával a IV. osztályba sorozták. A XIX. század első felében SzentMari néven volt ismeretes. Ekkor Szemere Pál, Fáy Sámuelné, Csoma Zsigmondné, Pappszász György, Kazinczy András, továbbá a 80Gyulay, Liptay, Kürthy, Végh, Okolicsányi és Bárczy családok voltak itt birtokosok. Később a Soldos család birtokában találjuk. Az ősi róm. kath. templomnak kegyura nincs, hanem saját alapjövedelméből és a hivek adományaiból tartja fönn magát. A község területe 1915 k. hold, lakóházak száma 98 és a lakosság 492 lélek, a kik közül 2 német, 1 tót, a többi magyar; vallásra nézve 2 ref. és 5 izr. kivételével róm. katholikusok. A helység lakosai fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A határban több trachit-bánya van. A község posta-, távíró-, telefon- és vasúti állomása Verpelét. E helységhez tartozik Dobi puszta, az egri érsekség birtoka.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.