Fekvés.

Full text search

Fekvés.
Heves vármegye mai kiterjedtségében csak az 1876. évi XXXIII. t.-cz. életbelépte óta áll fenn. Azelőtt a tiszántúli szolnoki részekkel együtt alkotta Heves-Külső-Szolnok vármegyét. Ebből a majdnem 350 éves kapcsolatból az említett törvényczikk oldotta föl, az újonnan alakult két vármegye között határvonalul állapítván meg a Tiszát, mégis olyképen, hogy a Tiszántúlról Tiszafüred, Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaszőllős és Örvény községek Heves vármegye kötelékében maradtak. Valamivel később Heves vármegyéhez került még a Bükk-hegység délnyugati tövében fekvő Felsőtárkány község is, mely addig a szomszéd Borsod vármegyéhez tartozott. Az így alakult Heves vármegye egész területe ma 3878.35 km2, vagyis 655.872 kat. hold.
A vármegye rövid nyelű, fejjel éjszaknyugatra forduló, szöges buzogányhoz hasonlít, melynek karhoz köthető, tartószalagját a Tisza jelképezi. Földrajzi helyzete a 47°26’29” és 48°8’30” szélességi körök, meg a Ferrótól számított 37°17’12” és a 28°39’24” hosszúsági körök között van. Legnagyobb kiterjedése az éjszaknyugaton fekvő hidegvölgyi pusztától, a délkeleten levő Mérgesmajorig, mintegy 112 kilométer.
Határai: nyugatról és éjszakkelet felől Nógrád vármegye, éjszak felől, mintegy 5.5 kilométernyi hosszúságban Gömör, majd Borsod vármegyék, kelet felől Borsod- és Hajdú vármegyék, délkeletről és dél felől Jásznagykún–Szolnok vármegye, délnyugatról Pest vármegye. A határok – leszámítva délen a Tisza néhány kanyarulatát, – mind mesterségesek.
Heves vármegy éjszaki része hegyes, ellenben közepe és délkeleti része a nagy magyar Alfölddel összefüggő sík terület. A hegyes vidéket a nagy magyar Alföldtől elválasztó vonal a vármegyében, nagyjából Ecsédtől vonható meg keleti irányban Maklárig. Ezen vonalon túl a nagy magyar Alföld az Eger- és a Tarna patakok széles völgyein nyúlik be éjszak felé s az előbbinél Egerig, az utóbbinál egészen Szentmáriáig terjed fel. Éjszaki irányban legmélyebben hatol be a nagy magyar Alföld a vármegye nyugati határán, a Zagyva patak keskeny völgye mentén, Apcz, Pásztó községeken át, föl egészen a nógrádmegyei Kisterennéig, a hol a tengerszín fölötti magasság nem több, mint 181 méter. A síkságnak az elválasztó vonaltól délre eső része a tenger színe fölött, átlag 100–150 méter magas, míg a délkeleti rész, a Tisza hajdani kiterjedt árterülete 88–100 méter körül marad.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi