Geologiai alakulás.

Full text search

Geologiai alakulás.
Heves vármegye területe a harmadkorban, melyet a régibb kenozoos korszaknak is neveznek, nagy változásoknak volt a színhelye. Ebben a korszakban a föld felszínének emelkedésével és sülyedésével lépten-nyomon változott a szárazföld és a tenger eloszlása. A nagy magyar Alföld helyén nagy kiterjedésű sós beltenger volt, melynek fenekén a nummulithok, azaz korongalakú foraminiferák óriási mennyiségben éltek. A sóstenger maradványaiul tekinthetjük óriási sótelepeinket, melyek ma Máramarosban és Erdélyben kiaknázhatatlan mennyiségben vannak. Ennek a sós beltengernek határát éjszak felé a Kárpátok magas bérczcei alkották. A maiaknál sokkalta magasabb hegyek vad patakjai kivölgyelték a hegyeket, a hullámoktól alámosott partfalak óriási mennyiségű törmeléket szolgáltattak a beltenger számára, s ez a törmelék a finomabb homokkal és kavicscsal elegyedvén, a víz nyomása alatt conglomeráttá szilárdult. A sós beltenger fenekét így állandóan töltögette a patakok romboló munkája, s hogy mily mértékben, mutatja az is, hogy pl. a debreczeni artézi kút fúrásánál még 73 méter mélységből is iszapot, finom homokot, valamint csiga és halmaradványokat emelt felszínre a fúró. Ez a folyamat Heves vármegye területén is ilyen volt. A nummulithok milliárdjaiból, a tenger fenekén, a homok és kavics hozzájárulásával tekintélyes rétegek képződtek, melyek a víz nyomásától, valamint a nummulitok kagylójának mésztartalmától tömör képletté sűrűsödtek. A föld kérge azonban nem pihenvén, a föld alatti erők áttörték ezeket a vastag rétegeket, a tenger mélyéből magas hegységek torlódtak fel, magukkal ragadván a tengerfenék lerakódásait is. Ekkor tornyosodott fel a Mátra trachyt-tömege, később a Bükk júra-képlete, melyek a tengerfenékről magukkal ragadott nummulitmeszet és finom homokot igen nagy magasságban még ma is elénk tárják.
Midőn idők folytán a hazánkbeli sóstenger a Kazán-szoroson áttörve, sós vizét a Feketetengerbe szállítani kezdte, annak helyét fokozatosan a patakok és folyók édes vize foglalta el, s évezredek folyamán a sós tengerből édes vízi tenger lett, melyből a Mátra és a Bükk, mint szigetek emelkedtek ki. Hanusz István azt mondja, hogy bárhol ásson is az ember a magyar Alföldön, a legfelső, akár kultusz-, akár humusz-talaj alatt, vízhorda fövenyre vagy lőszre, az alatt pedig kékes agyagra bukkan s az abba temetkezett szerves zárványok jelenléte arra utalja őt, hogy előbb sós, utóbb kiédesedett nagyterjedelmű tengernek egykori létezését föltételezze, melynek végmaradványa a Balaton és a mely tengernek leeresztő csatornája a Kazán-szorulat lett, az a nagyszerű ősvulkáni hegyrepedés, melyen a történelem-előtti korban a magyar Alföld tengere lefolyt. Ez évezredes folyamat munkája alatt a nagy Magyar Alföld tengerfeneke egyre emelkedett a beléje tóduló homok és iszap által, úgy hogy – mint a debreczeni kútfurás is igazolja, – szine 70 méternél magasabbra emelkedett, sőt Hanusz István a Tisza völgyének áradmányi talaja vastagságát itt-ott 100 méterre is becsüli. Ez a lerakódás vidékenként más és más, a szerint, minő kőzetből állottak azok a hegyek, a melyekből a patakok a törmeléket magukkal ragadták.
Amint azonban a Kazán-szoros áttörését a beltengernek nekiszabadult víztömege mindig mélyebbre mosta és szélesítette, a beltengernek egyre fokozódó lehúzódása határozott irányt vett délfelé s a legmélyebb helyeken kialakult a Duna és Tisza medre. A folyók most már nem szüntek meg rövid rohanás után, hanem hosszú utat kellett tenniök, minek eredménye lett azok folyásának meglassulása, s az áradmányi terméknek a hosszú úton finomabb homokká való elcsiszolódása, sőt iszappá való elporlódása. Ez a homok és iszap töltötte meg a magyar medencze fenekét, ez takarta be a hajdani tenger állatvilágát s ez alkotja ma a nagy Alföldnek itt-ott 100 méter vastagságú lerakodmányát. Ez volt a genezise Heves vármegye alföldi részének is.
A mint látjuk, Heves vármegye földtani képletei részben vulkánikus (eruptio) eredetűek, részben üledékesek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi