Megyegyűlések feloszlatása.
Megyegyűlések feloszlatása.
Az országgyűlés feloszlatását csakhamar követte a megyegyűlések feloszlatása. Szept. 12–13-án még összejött a bizottmány, hogy lelkesen ünnepelje Bartakovics örökös főispánt a főrendi táblán teljesített hazafias működéseért és a közigazgatási és törvénykezési szabályrendeletet tárgyalás alá vegye. A nov. 18-ára kitűzött gyűlést azonban, melynek napirendjén a szolnoki törvényszék szerepelt volna, már nem lehetett megtartani, mert a megyeházát megszállott katonaság megakadályozta. (1861. év 673. vmjkl.)
Az érseki palotába vonult tehát a bizottmány, hogy elbúcsúzzék szeretett főispánjától, a tisztikar pedig magántanácskozásra gyűlt össze, hogy lemondását okmányba foglalja. (Szederkényi Hm. T. IV. 430.)
Hogy mi következett ezután, híven feltárja Isaák László másodalispánnak az 1867. évi április 29-iki közgyűlésen előterjesztett jelentése:
„1861. decz. 16-án megérkezett Földváry János e megye rendezésével megbízott főispáni helyettes, ki alkotmányos tisztviselőinket egyenként hivatalos teendőiktől elmozdítván, megkezdte e megye minden ágazatába szervezését, mely működése több időt vévén igénybe, feladatát sok nehézség között fejezhette be, mert bár az 1861-iki alkotmányos tisztviselők némelyike közvetve hivatalvállalásra felhívatott, híven ragaszkodva letett esküjökhöz s a megye rendeletéhez, öt egyénnél több egész megyében nem találkozott, ki az új szervezetben hivatalos állást foglalt volna.”
Végre sikerült a főispáni helyettesnek 1862 jan. 16-án a megye, 22-én a város s 1863. márcz. 23-án a szolnoki törvényszék szervezése. Mely rendelkezés közben gróf Pálffy kir. helytartó látogatta meg körútjában a megye székvárosát, hol is a hódoló hivatalnoki kar tüntetéssel fogadta.
