Az alispánság emelkedése.
Az alispánság emelkedése.
A főispán vezeti és ellenőrzi a megyei önkormányzatot. Míg a régi várispánnak fizetéses jövedelme volt, ő ingyen, becsületből szolgál. Helyettese a megyében az alispán „vicecomes”, kit a főispán, mint személyének helyettesítőjét eleinte teljesen szabadon nevezett ki. Ha a megyének két főispánja volt, mindegyik küldhetett maga helyett alispánt. Az 1486: 60. t.-czikk megköveteli, hogy alispánnak nemest nevezzenek ki és az a megye színe előtt esküt tegyen. Még többet kíván az 1504: 2. t.-czikk, hogy a főispán az alispánt a megyebeli nemesek sorából a megyei közönség akaratával és hozzájárulásával nevezze ki. 476Innen megindul a küzdelem, a megyék maguk akarják alispánjukat megválasztani a főispán kinevezési jogával szemben. Végre az 1548: 70. t.-czikk szerint a megye közönsége választja az alispánt, a főispán pedig megerősíti. Az alispáni tisztség ezzel lényegében megváltozott. Többé nem főispáni tisztviselő, hanem a vármegye önkormányzati szervezetének, tisztikarának feje, a megye első választott tisztviselője. Megválasztása esetén esküt tesz, beiktatják. A megyegyűléseket ő hívja össze, ő a megyei törvényszék elnöke, a főispán távollétében annak teendőit is ő látja el. Eddig a megyei önkormányzat a négy szolgabírón nyugodott, most az alispánon nyugszik. A szolgabírák az alispán ítélőtársai, főteendőjük a jogszolgáltatás. Segítenek nekik még az esküdtek, kiknek számát az 1444. gyűlés négyben állapítja meg. Minden szolgabíró mellett egy esküdt közreműködik. Később számuk növekszik és ezek az esküdtek „jurati nobiles” a XV. században már a megyei törvénykezés állandó közegei.297)
297) Timon: Magyar alkotmány és jogtörténet 649. 669,
