Jogszolgáltatás.
Jogszolgáltatás.
A vármegyék autonóm irányzatú fejlődése már a XIII. században vette kezdetét. Mindazt, a mi e régi királyi vármegyei szervezet romjaiból megmaradt, Róbert Károly királyi tisztekre, várnagyokra (castellanatus) ruházta. Ilyen királyi vár volt Heves vármegye területén a XIV. században Sirok. 1372-ben Lajos király kijavíttatja. A munkálat 2000 forintba került. Mivel a munkálat költségeit Domoszlói Miklós Heves vármegyei ispán és egyúttal siroki várnagy viselte, az egész vár zálogul az ő kezén maradt.189) A továbbfejlődés a jogszolgáltatás terén indult meg. Már az 1298:XXXII. t.-cz. szerint volt vármegyei törvényszék, de a fontosabb ügyek nádori gyűlés elé kerültek. A vármegyei törvényszékeken még Nagy Lajos korában is együtt határoznak a nemesek és nem nemes szabad emberek. Ebben a korban fejlődik ki nálunk a szent koronáról szóló közjogi tan. Az ország birtokos nemessége és papsága a szent koronát fején viselő királylyal együttesen élőszervezetet alkot, a mit e korban a szent korona testének (totum corpus sacrae Regni coronae) neveztek. Minél jobban átmentek az életbe a szent koronára vonatkozó jogi elvek, annál élesebb lett a különbség a nemes és nem nemes között. A nem nemesek lassanként elmaradnak a vármegyegyűlésből, hol szavuknak úgy sem volt nagy jelentősége, mert a szavazatokat mérlegelték és nem számították. A régi királyivárnépek pedig aXIV. század folyamán kifejlődött úri szék elé tartoznak. Zsigmond korában a vármegye közönségét már jóformán csak nemesség alkotja. Ő az 1433. évi banderiális javaslatában a megyei követküldés intézményének szabályozásánál190), valamint az 1435. évi II. dekrétumában193) csak a nemesek megjelenéséről intézkedik, jeléül annak, hogy a nem nemesek aktív részvétele a vármegyei önkormányzatban nem tartható fönn.192) A vármegyei közönségek a XV. század első felében nemesi közönségekké alakulnak át. A vármegyei gyűlések teljes önállóságra jutnak és a megyei ítélőszékek rendszeresekké válnak 1486-ban, mikor Mátyás király a nádori gyűléseket megszünteti.193) Az új vármegye már „nemesi vármegye”, közönsége „universitas nobilium,” ítélőszéke „sedes iudiciaria nobilium”, a szolgabírák „iudices nobilium”, az esküdtek „iurati nobiles.”
189) Országos levéltár diplomatikai oszt. 6047, 6049,
190) 1433: 23.
193) 1486: 1, 2.
192) Timon: Magyar alkotmány és jogtörténet. 1902, 649.
193) 1486: 1, 2.
