Községek néptelendése.
Községek néptelendése.
A hódoltság a magyar falvak fejlődésére bénítólag hatott. A török földesurak önkényes eljárása következtében a jobbágyság megszökött a nyomorgatott falu területéről. Így néptelenedtek el az Eger vár mellett levő népes községek, – Maklár, Felnémet, Tárkány, Bakta, melyek a török vár tartozékai lettek. Beregszászy tizedszedő 1598-ban már a debrői kerületben 15 elhagyatott községet sorol fel. Ő a szepesi kamara kiküldöttje volt, a hová az egri püspöki tizedek tartoztak. A debrői járásban felhívást bocsát ki „minden bíróknak, városokon és falvakban lakozóknak, hogy az mi az dézsmálás dolgát illeti, engedelmességgel legyenek, igazán megdézsmáljanak és igazán megdézsmáltassanak, mert ha valakik engedetleneknek és nem igazán dézsmálottaknak találtatnak, nagy kárt vallanak és mind személyökben, marhájokban erősen megbántatnak.” Itt jelzi az elhagyott falvakat, ezek: Kál, Tótfalva, Kőkút, Szajla, Pósváralja, Buja, Bollya, Kisbátor, Rosnak, Nagyszóláth, Szalók, Pazmad, Kisszóláth, Kiskompolt, Csal, Kápolna.50)
50) Orsz. Ltár kincstári osztálya.
Eger eleste után a deczimális lajstromok szerint alig 70 községből szedhettek a deczimátorok tizedet, a többiek elnépteledtek, úgy hogy Szederkényi számítása szerint a vármegye népessége a török invázió következtében legalább egy harmaddal megfogyott.51) Érezték ennek hátrányát a török földesurak is, mert így hiányzott a föld megmunkálására a kellő munkaerő, azért a lakosságot kedvezményekkel csalogatták vissza. Arra is van több esetünk, hogy a török emberségesen bánt a megvetett rájákkal, sőt a magyar földesurakat inti, hogy ne zsarolják ki a jobbágyat, mert így nem tud két részre fizetni.
51) Szederkényi i. m. III. 25.
