A magyar király fönnhatósága alatt levő Heves vármegye állapotát az 1635. és 1639-ből ránk maradt dikális összeírásokból ismerjük meg.78) 1635-ben a vármegye négy járásának 125 községében 289 portát számoltak össze, melyek féladót, 2 frt 50 dénárt fizettek. Összesen befolyt 722 frt 50 dénár. Az egytelkes, ármális nemesek és szabadosok taksája egy összegben 44 frt 20 dénárt tett ki. 1639-ben már a porták száma 272 1/2-ra apadt le. Ezenkívül az 1635-i országgyűlés minden porta után 2 kassai köböl búzát szavazott meg „természetbeni szolgáltatásként.” Ennek is felét, tehát 1635-ben 289, 1639-ben 272 kassai köböl búzát szolgáltatott be a vármegye. Ezen felül koronázási ajándékra portánként 25 dénárt, a pozsonyi országház építésére s a megyei követ díjazására portánként 50 dénárt vetettek ki. Az összes adók 983 frt 45 dénárt tettek ki.
78) Az 1635-i dikális összeírás közölve Szederkényi i. m. III. 440–442.
A porták és taksák összeírása arról tanúskodik, hogy Heves vármegye községei a 17. század második negyedében a visszatelepedések következtében újra benépesültek. Mocsáry György szolgabíró járásában 42, Verebély Mihály járásában 18, Kis János járásában 32, Ónody István tiszántúli járásában 33 község volt. Egerben s a hozzá közel eső Felnémet, Czegléd, Tálya községekben a török szedte az adót, azok egészen török birtokok voltak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.