II. Rákóczy György.

Full text search

530II. Rákóczy György.
Magyarország békés időszakát 1657-ben II. Rákóczy György erdélyi fejedelem szerencsétlen lengyel politikája bontotta meg. II. Rákóczy György a lengyel korona után törekedett, de hadjárata szerencsétlenül végződött, magára zúdította a török haragját, majd végeredményképen előidézte az 1663–64-iki török-magyar háborút. A két sereg készülődése, tömörítése már 1657-ben megkezdődött. 1657-ben Heves- és Külső-Szolnok vármegyéknek kellett szállítania az élelmet Beszterczére a táborozó hadak részére. Három járásra portánként 94 kenyeret, négy véka lisztet, 16 véka árpát, a negyedik gyöngyösi járásra 80 vágó marhát vetett ki. Ennyi vágó marhát nem tudtak a gyöngyösvidéki járásból beszolgáltatni, tehát a hiányt más vidékről vásárolta össze a szolgabíró és a vágómarhákat Beszterczére hajtatta. A szállítás költséges volt s arra még a hatvani bég engedélyét is meg kellett szerezni ajándékokkal. Ugyanakkor a vármegye részleges felkelését 300 frtban váltották meg. Heves vármegye népén 1658-ban egy hónapon át élt az átvonuló török sereg és megyei hatóság nélkül közvetetlenül szedte be élelmi szükségletét. Ez évben a királyi hadak részére is kértek a vármegyétől élelmiszereket. A vármegye 1658-iki májusi közgyűlésén teljesítette a kérelmet, bár nehezére esett. „Ámbár a megye különféle sanyarúsággal és terhekkel bővelkedik, többek között a török tábor egy hónapon át élte a népet és a végromlás küszöbére juttatta, mégis a hazaszeretet által vezéreltetve három járásból portánkint 3 kiló lisztet, 1 kiló abraknak valót, a negyedik járásból 40 vágó marhát rendel Szendrőbe szállíttatni, mikoron ez szükséges lesz. Ezen felül a negyedik járásból 13 akó bort ajánl föl.”
A vármegyét részleges felkelésre is felszólították, mert „Magyarországnak a tiszántúli részeiben tűz támadt és tovább is terjedhet.” A vármegye a részleges felkelést rendesen pénzen váltotta meg, mert a személyes felkelés a török haragját s a vármegye pusztulását vonta volna maga után, hiszen „a megye a török torkában” van. Azonkívül a megye birtokos nemesség közül sokan máshol tartózkodtak és más megyék bandériumában katonáskodtak. Ez évben azonban a sanyarú időkben a felkelést pénzen sem tudják megváltani. „A vármegye a haza védelmére mindig kész volt az áldozatokra, – írják a rendek az 1658-iki feljegyzésükben, – de minthogy a megye a török torkában vagyon, a particularis insurrectio helyett pénz imponáltatott a vármegyére; de most, hogy csak pénzt is presentálhasson a vármegye, arra mód nincsen, mert a török tábor opprimálta, a tatár nagyobbrészét elrabolta s a mi megmaradt szegénység, legnagyobb részben futó félben vagyon.”
Heves-Külső-Szolnok vármegye 1660 június 30-án a Souchez fővezérlete alatt álló királyi hadnak a rakamazi táborba szállított 15 vágó marhát, 100 juhot, 32 itcze vajat. A nádor a kettős vármegyét sürgeti, hogy Kálló és Szatmár várak erősítésére és élelmezésére 35 vágó marhát, 100 juhot, 100 pint vajat, 1000 köböl búzát küldjenek. Kettős vármegye a parancsnak csak részben tett eleget. 15 vágó marhát, 50 juhot, 50 pint vajat adtak, de „grátis.” Az 1000 köböl búzát kiszolgáltatják és megígérik akkor, ha a nádor embereivel ennek az árát elküldi. Tokaj, Kálló, Szatmár erősítésére 100 frtot utaltak ki. a vármegye a személyes felkelést pénzen váltotta meg, a kiállítandó 150 lovas fejében 1500 frt váltóösszeget adott.
1661 és 1662-ben a nádor „Isten szent vére hullására kéri a vármegyéket, hogy az „élés az includált limitatiok szerint szolgáltassák ki mindenkoron a német táboroknak. Hiszen ő felsége a nemes országgal együtt hazánk ótalmára rendelte a német militiát, a katonaság ő felsége pénzén fog élni, de míg ez megleszen, praestáljanak a német militiának szénát, zabot, kenyeret, sört s adakozó kezüket nyissák meg ő felsége tekintetére.” A kettős vármegye 1661 áprilisban az ónodi és csetneki várak katonaságának 232 köböl zabot, 12 hordó sört, 40 forint árú szénát, – ismét 200 köböl zabot, 45 vágó marhát szolgáltatott be. – 1662-ben a kassai tanácskozás német vitézeinek sustentiójára Heves-Külső-Szolnok vármegyék portájára 18 pozsonyi mérő búzát imponált. Ekkor kijelentik a vármegyei rendek a felsőmagyarországi főgenerálisnak, hogy ha még valami impositiot akarnak tenni erre a nyomorult vármegyére, azt „totis viribus objiciálják.” A hazánkba bejövő németeknek comeatusa felől vagyon országos végzés. A nyomorult vármegye képtelen a folyton emelkedő élelmezés előállítására.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi