Az egri egyház és káptalan.
Az egri egyház és káptalan.
Igy történt, hogy 1577-ben Eger várában is van már állandó concionator. Paksi Mihály jött ide Patakról.76) Radéczy István püspök erre 1578-ban Leleszi János országos hírnevű jezsuitát küldötte Egerbe, hogy szónoklataival a népet megnyerje, visszatérítse. Leleszi egy évig tartó működése sem változtatott a viszonyokon.77) A német várnagyok idején még inkább rosszabbodott a káptalan 549helyzete. A német kapitányok és katonák Luther hívei voltak. Bornemisza Péter híres prédikátor 1577-ben „Fűves kertecske” czímen kiadott vígasztaló könyvecskéjét Ungnádné Losonczy Anna bánatának enyhítésére írta abból az alkalomból, hogy leánya: Mária Anna elhunyt. A várból a kanonokok kiszorultak, lakásukat kaszárnyákká alakították át. A várbeli templomot bezárták, mert a várba való szabad bejárás nagy veszedelmet rejt magában, mindenki kikémlelheti így az erődítés minőségét. A nép parasztos öltözetében – a kir leirat szerint – a török is befurakodhatik a várba és miután a hadi készletek legnagyobb része a templomban és környékén van elhelyezve, csalárd üzelemmel gyakran nagy károkat okozhat.78) Rudolf király 1580-ban Radéczy püspök felterjesztésére a káptalant a városban levő Sz. Mihály templomába utalta, hogy ott tartsa meg az istentiszteletet, ott helyezze el okiratait is.79) Azonban 1580-ban ebből a templomból is kiűzték a káptalant az Urnap után következő szombaton a kálvinisták maguknak foglalták le a templomot.80) Ez ellen a káptalan nem tehetett mást mint a jászói káptalannál ünnepélyes óvást emelt.81)
76) u. o. IV. 182.
77) Schmitt: Ep. Agr. III. 110.
78) Országgy. Eml. V. 455–456.
79) Katona: Hist. Crit. XXVI. p. 96
80) Adatok IV. 183.
81) Schmitt i. m. III. 122.
Mikor Eger vára 1596-ban török kézre került, akkor az 1597:38. t.-czikk kimondotta, hogy az Egerből kiűzött káptalan addig, míg Egert visszafoglalják, közhitelű székhelyét Kassára tegye át. Ezzel az egri káptalant száműzték ősi székhelyéről. Egyúttal megengedték, hogy az egri káptalan elveszett pecsétje helyett újat, de az előbbinél kisebb alakút csináltathat. Ez az új pecsét Szent János evangelistát asztalnál ülve tünteti fel, oldalt sasmadár ül, körirata: Sigillum Capituli Ecclesiae Agriensis. A. 1597.82) És hogy a káptalannak meg legyen a fenntartási alapja, az 1598:32. t.-czikk szerint a káptalan újra szedheti tizedeit s negyedeit. Tehát az egri püspöki szék elárvult, az egri káptalan száműzött lett és ezzel a központban az „Istentdicsérő ajkak elnémultak,” – a vidéken pedig már régebben szétszaladt a nyáj s új pásztorok mellé állott.
82) Szederkényi i. m. II. 364–398.
