Adóterhek.
Adóterhek.
Az 1707-i ónodi gyűlés a terhek méltányosabb elosztásáról, az adók leszállításáról is tanácskozott. Heves vármegye portáit 95-ről 72-re szállították alá. Az ónodi gyűlés 2 millió forint hadi adót szavazott meg a fejedelemnek, azt repartiálták a megyékre, Heves vármegyére készpénzben 8000 forint fizetés esett. A vármegye ekkor is a dikát használta adóalapul. Ekkor történt az, hogy Berényi György megyei jegyző Kassán eltitkolta a hevesvármegyei dikák valódi számát és 13 ezer dikával kevesebbet vallott be. Emiatt a megyei közgyülés felháborodott.66) Telekessy István püspök-főispán a megyei rendekkel együtt Berényit állásáról degradálta, áristomba vetette és a vezérlő fejedelemnek a hűtlen bevallást tudomására adta.
66) U. o. 1708 január 18.
Minthogy a Rákóczi-féle szabadságharcz egyik oka a felszaporodott és elviselhetetlen adózás volt, azért a fejedelem az 1708 egri gyűlésen a dikát, az adóalapot, a szegények könnyítésére leszállította.68) E számítás szerint Heves vármegye dikái tetemesen alászállottak, úgy hogy a parasztok dikáinak száma 8058, a nemeseké 1617-re rúgott. Egy-egy dikára 3 forint adó esett. A megye 405 gyalogost állított ki, míg a lovaskatonaságot a nemesség állította ki a nemesi insurrectio törvénye alapján.69)
68) U. o. 1708 június 25.
69) Szederkényi i. m. IV. 112.
Fennmaradt a Rákóczi-korban is a katonaság természetbeni élelmezése. De a katonaság kicsapongásaira szigorú büntetést szabtak. Ezért Csajághy, a fejedelem gyalogos ezredese, mikor Gyöngyös városa erőszakoskodásai ellen panaszt emelt, a vármegye előtt kimentette magát, hogy a szegénységet nem nyomorgatta, visszaéléseket nem követett el, az ellene emelt vádakat haragból a gyöngyösi plebános költötte rá, mert borait a táborba küldték.70)
70) U. o. IV. 113–114.
Heves vármegye ismételten kifejezte a fejedelemhez való ragaszkodását, mikor 1708-ban Esterházy nádornak József királyhoz való pártolásra buzdító levelét felbontatlanul hagyta. A hevesvármegyeit maga az szegény püspök pecsételve küldötte Rákóczi kezeihez.71) A fejedelem 1708 nyarát Egerben töltötte, az volt utolsó hosszabb időzése Egerben. Itt kereste föl egy solemnis muszka követség, mely a czár közbenjárását ajánlotta föl a békesség érdekében.72)
71) Rákóczy V. levéltár. II. 169.
72) U. o. II. 304.
