Az 1839 évi követi utasítások.

Full text search

Az 1839 évi követi utasítások.
A követutasítások lényegesebb pontjai: A büntető-törvény a királyi előadásokkal egyszerre tárgyaltassék; a magyar ezredek tisztjei magyarok legyenek; a Ludovika akadémiában a magyar tanítási nyelv érvényesüljön; útak, vasútak, Dunaszabályozás előmozdítására országos alapot teremtsenek; a király, a kormány leiratai, a tábla itéletei magyar nyelvűek legyenek; a sérelmek orvoslása sürgettessék; az országos főméltóságokra kijelöltek nevei a vármegyékkel előzetesen közöltessenek; a felségsértés vádjáért elfogott ifjak ügyében a törvényes formák betartását követeljék; Kossuth Lajos elfogatását a magánlevelezés szabadsága ellen elkövetett sérelemként tüntessék fel; országgyűlési hírlap megindítását sürgessék. Egy féléven keresztül csaknem mindig a követek jelentései s a nekik adott pótló utasítások merítik ki a közgyűlések napirendjét.
A követek jelentéseinek megvitatásával foglalatoskodtak a rendek akkor is, midőn Gombos adminisztrátornak 1840. évi január hóban bekövetkezett váratlan haláláról értesültek. A főispáni szék jóideig üresen maradt s a kormányzói teendőket ideiglenesen Almássy Gedeon alispán vitte. Minthogy minden igyekezetét odairányította, hogy a kormánynak kedvében járjon, csakhamar magára vonta a rendek neheztelését.
Az első összeütközés az alispán és a rendek között az 1840. évi április 22-iki gyűlésen történt, s a követutasítások készítésével megbízott küldöttség javaslata nyújtott reá alkalmat. A követek ugyanis jelentették, hogy a kormány ezúttal is húzza-halasztja a sérelmek orvoslását. A rendek már korábban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy míg azok nem orvosoltatnak, a követek se adót, se ujonczot ne ajánljanak meg. Kritikussá tette a helyzetet, hogy a király az országgyűlést május 2-án fel akarta oszlatni. Minden jel arra mutatott tehát, hogy az országgyűlés teljesen meddő marad.
A vármegyei állandó küldöttség javaslata (persze ennek is a konzervatív Almássy állott az élén) akképen szólt, hogy a követek a sérelmek orvoslása nélkül is szavazzák meg az adót három évre. E javaslatot a gyűlésen elnöklő alispán, a nagy többség ellenére – elfogadottnak jelentette ki. Erre azután olyan vihar keletkezett, hogy Almássy kénytelen volt elhagyni elnöki székét, sőt felindulásában aznap még Egerből is elutazott. A másnapi közgyűlésen Pappszász József elnöklete alatt a liberális többség elhatározta, hogy semmiképen sem adja a követeknek az Almássytól ajánlott utasítást.
A kínos inczidensnek még folytatása is következett. A nagyszámmal megjelent konzervatívek a május 4-iki közgyűlésen indítványt tettek, hogy az április 23-iki gyűlés, melyen az előző napi gyűlés jegyzőkönyveét hitelesítették, törvénytelen lévén, a jegyzőkönyv ezúttal hitelesíttessék. Az indítvány oly zűrzavart és fülsiketítő lármát idézett elő, hogy az elnöklő másodalispán szóhoz sem juthatott. A lárma akkor sem szünt meg, midőn az elnök a szavazás elrendelését egy papirlapra jegyzett „votum” szó felmutatásával jelezte. Nagysokára ülhetett csak össze a gróf Vartensleben Ágoston elnöklete alatt megalakított szavazatszedő bizottság. Az eredmény kedvezőtlenül ütött ki a konzervatívekre, mert az indítvány ellen 257-en, mellette 245-en szavaztak. A kellemetlen ügy még ezután is többször kísértett a megyegyűléseken.
A július 22-én tartott közgyűlésre, melyen a feloszlatott országgyűlésről hazaérkezett követek részletes végjelentését bírálgatták, a megsértődött alispánt egy nagyon szerény küldöttséggel invitálták meg.
Szent volt tehát a béke nehány hónapig. Almássy maga gondoskodott róla, hogy ne sokáig tartson. Nem is tartott, csak a következő – 1841 – év február 17-ig. Ekkor Almássy meglepetésszerűen napirendre hozta a vegyesházasságok ügyét. A kath. püspöki kar ugyanis akkoriban körlevelet bocsájtott ki, hogy a papok csak az esetben áldják meg a vegyes házasságokat – melyeket az 1791. évi 26. t.-cz. értelmében feltétlenül a kath. pap előtt kellett megkötni, – ha a szülők mindkét nembeli gyermekeiket a kath. vallásban nevelik fel. Borsod, Pest 608Gömör, Abaúj, Máramaros, és Vas vármegyék a lelkiismereti szabadság súlyos megsértésének tekintették a körlevelet, Esztergom vármegye ellenben azt hirdette, hogy a püspöki kar a kath. vallás érdekében jogosan járt el. Mivel a gyűlésen a jól értesült konzervatívek voltak többségben, a viharos jelenetek között lefolyt vita eredményeként az esztergomi átirat szellemében írt fel Heves vármegye a királyhoz. Ez alkalommal Csiky Sándort ismét elmarasztalták széksértésben, sőt ősi nemességét is el akarták sikkasztani, hogy a rendek sorából kiküszöbölhessék. (1841. év 92., 286. vmjkl.)
A június 21-iki gyűlésből küldött felirat már némileg élét vette az előbbinek, mert ebben a rendek – elvi kijelentések nélkül – csupán az országgyűlés egybehívását, a megbontott béke helyreállítására alkalmas törvények alkotását kérték.
A Gombos halála óta eltelt másfél év alatt Almássy többszörösen bebizonyította, hogy minden szabadelvű haladás elfojtásában mindenkor készségesen támogatja a kormányt. E czímen szerzett érdemeiért azután 1841. évi szept. 16-án a vármegye főispáni helytartójává nevezték ki.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi