Ünneplések.
Ünneplések.
Az 1898. év ismét az ünneplések esztendeje volt. Csak egy évig lehetett a magyar nép hétköznapi hangulatban, ez évben már újból emlékeznie kellett, újból elő kellett vennie ünnepi ruháját, feltűznie a nemzeti kokárdát, hogy a szabadság hajnalhasadását – márczius 15-ét – az ötvenéves fordulónál a szokott kegyeletes érzelmekkel, de a szokottnál fényesebb keretben megülje. A vármegye, a város díszközgyűlést tartottak ez alkalommal, a vármegyén Majzik Viktor várm. főjegyző, a városházán Szederkényi Nándor méltatták hazafias beszéddel a nagy nap jelentőségét.
Augusztus 13-án a vármegye székvárosának házi ezrede – a 60. cs. és kir. gyalogezred ünnepelte százéves fennállását. A jubileumon részt vettek József főherczeg, a szász királyné küldöttje, báró Appel ezredtulajdonos, a hadtestparancsnok, a vármegyei és városi hatóság, de az ünneplők sorában ott láthattuk az egész város társadalmát is. Az ünnepségek középpontja a vásártéren tartott tábori mise volt, melynek keretében az érsek felszentelte az ezred új zászlaját.
A százados jubileum alkalmából az ezred tisztikara magyar és német nyelven megíratta az ezred történetét.
Aug. 25-én Kossuth Lajos arczképét leplezték le a vármegye közgyűlési termében, Szederkényi Nándor emelkedett szellemű ünnepi beszéde kíséretében. A vármegye rendei még 1848. évi május 1-én elhatározták ez arczkép beszerzését, de e határozatot csak ötven év múltán lehetett végrehajtani.
A szept. 17-iki közgyűlés a szerencsétlen véget ért királyné emlékének volt szentelve. A törvényhatóság elhatározta, hogy temetésén küldöttségileg képviselteti magát és a királyhoz fájdalmának kifejezése végett hódoló felíratot intéz; okt. 18-án pedig a képviselőházban küldött felíratot a királyné emlékének fenntartása, a genfi épület megvásárlása és fogadalmi templom építése iránt.
