Bajza József.

Full text search

Bajza József.
Bajza József. A reform korszak irodalmának egyik vezető alakja. Született 1804. január 31-én, Szücsiben, ág. ev. vallású nemes szülőktől, 1828-ban ügyvéd lett, de semmi kedvet sem érzett e pályához, 1829-ben Pesten telepedett meg, hogy egészen az irodalomnak éljen. Itt Kisfaludy Károly, Toldy Ferencz, Vörösmarty Mihály – a ki később sógora is lett – társaságában az irodalmi élet vezére lett. Két ízben is volt a Nemzeti Színház igazgatója, 1848-ban pedig Kossuth Hírlap-ját szerkesztette, a miért is a szabadságharcz leverése után bujdosnia kellett. A sok hányatás, a hazafibánat s a reménytelenség megzavarták lelke épségét, s így halt meg több évi kínos szenvedés után 1858 márczius 3-án Pesten. Irodalmunk történetében Bajza, mint kritikus, dramaturg és költő, előkelő helyet vívott ki. Kölcsey fájó kritikái után senki sem merte a biráló ostort a felburjánzott 363nyegleség és hivatlanság ellen úgy suhogtatni, mint ő. Az epigramma theoriája cz. széptani dolgozata volt kezdete kritikai működésének. E dolgozat nyomán megindult tollharcz csak előgyakorlat volt neki. De az íróvilág a Szentmiklóssy Alajosnak szóló válaszból – Szükséges felelet egy hivatlannak szükségtelen észrevételeire – megismerte benne Kölcsey méltó utódját. A híres Lexikon-pör alkalmával a Döbrenteit védő Dessewffy József grófnak szemébe vágja. „Megtanultam a társasági élet viszonyait tisztelni; de e kötelékek csak a polgári élet határáig nyulnak s ott, hol az írói respublica kezdődik, hol a tudományok országába lépünk… nem érdem, nem születés, nem hivatal többé, egyedül okok, egyedül ész adnak elsőséget.” 1830-ban megindítja a Kritikai Lapok-at s ennek hasábjain szembeszáll még az irodalom nesztorával, Kazinczyval is, a miért Pyrker László egri érsek németül írt époszát, a Szent Hajdan Gyöngyeit lefordította. A Kritikai Lapok utóda az Athenaeum melléklapja, a Figyelmező lett s lassankint elfárad Bajza sujtoló keze is és más téren szerez, nem keserűségek árán, érdemeket. Mint drámabíráló, megalapítja Vörösmartyval együtt az Athenaeum színi kritikáit. Sürgeti a színészek szakszerű kiképzését, útmutatást ád az újabb drámaíróknak, hogy elég volt már a hazafiaskodásból: cselekvényt, bonyodalmat hozzanak színpadra, s örömmel üdvözli a népszínmű első szárnypróbálgatását: Szigligeti Szökött katoná-ját. Mint költőt, Vörösmarty patétikus lirájával szemben, a csöndes elmélyedés, szelíd érzékenység jellemzik. A Nyugasztaló, Ébresztő, Fohászkodás cz. dalaival megalapítója lett az ú. n. almanach-lírának, melyet ép e csöndes reflexió, külső csín, szabatos verselés jellemez. A népies nemzeti költészet fölkelő napja mihamar elhomályosítja ez irányt. Szerkesztői és bírálói gondjai között Bajza történelmi tanulmányokkal is foglalkozott, e nemű kisebb monografiái – Coriolán, Gróf Koháry István, a Telekiek – és Világtörténelmének elkészült első része: a Hajdankor, méltó helyen állanak magyar nyelvű történetírásunk kezdetén. Tiszta fejjel, tiszta szívvel képviselte a magyar irodalom öntudatosságát és lelkiismeretét, mondja róla Négyesy L. Ehhez megvolt benne a föltétlen bátorság, határozottság és becsületesség. A jellemet, az akaraterőt irodalmi erénynyé tette. Mint tudós vagy művész nem a legnagyobbak közül való, de mint eszmék terjesztője, a közvélemény nevelője, irányzója, igen kiváló. Munkája beleolvadt annak a kornak a történetébe, melynek nagy alakjai között ott látjuk őt is Kisfaludy Károly, Vörösmarty, Széchenyi és Kossuth oldalán.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi