Gárdonyi Géza.
Gárdonyi Géza.
Gárdonyi Géza. Jelenkori elbeszélőirodalmunknak elsőrangú művelője. Szül. 1863-ban, Agárdon. Iskoláit Sárospatakon, Budapesten és Egerben végezte, hol tanítói oklevelet szerzett. Azonban a nehány évi tanítóskodás csak a népélet tanulmányozására volt hasznára, elvágyódott a falusi életből s hírlapíró lett. Győrött, Szegeden s Aradon szolgálta a hírlapírás ügyét, végre 1891-ben Budapestre került a Magyar Hírlaphoz s az ebben megjelent Göre Gábor históriái csakhamar országos hírre emelték nevét. Mikor már lelke betelt a nagy város zajával, hamar országos hírre emelték nevét. Mikor már lelke betelt a nagy város zajával, csöndes magányt keresett s 1897-ben Egerbe ment lakni. Az egri vár fölött szerzett egy kis telket s azóta a világtól elvonultan, tisztán az irodalomnak él. Egerben jelentek meg első irodalmi kisérletei is: a maga illusztrálta Drukk cz. iskolai élczlap s a Füllentő élczlapban Egy kínos percz cz. humoreszkje. Később novelláit, tárczáit a fővárosi lapok közölték. Azután Göre Gáboron, Pöhölyéken, Az én falumon stbin át a legelsők közé jutott. Ismertebb regényei Ábel és Eszter, A láthatatlan ember, Egri csillagok, Az a hatalmas harmadik, Az öreg tekintetes, A kékszemű Dávidkáné stb. s a legutolsó az Isten rabjai. Ma már több mint 30 kötetnyi munkája a nemzet közkincse. Gárdonyi modern irodalmunk legmagyarabb művelője, szellemben, felfogásban és nyelvben annak az iránynak folytatója, mely irodalmunkat világirodalmi magaslatra emelte: a népiességé. A magyar faj sajátságát tevő természetes észjárás, a tőzsgyökeres, zamatos nyelv, a népies tárgyak, még a történeti s modern tárgyaknak is népies felfogása: ezek legkiválóbb írói tulajdonságai. Történeti regényeiben kiváló történeti hűség, emelkedett felfogás jellemző sajátságai. Népies tárgyú munkáiban a magyar népléleknek szinte hasonlíthatatlan ismerőjeként tünik föl. Társadalmi munkáiban nem keresi a modern élet sötétebb foltjait, nemes lelke fátyollal vonja be, még ha rátalál is. Regényeiben nem a meseszövés a fő, hanem a lelki momentumok aprólékos elemzése és a jellemek igaz beállítása. Színműírói munkássága is értékes jelensége irodalmunknak. Legismertebb A bor cz. népszínműve, melyben a népszínmű régi felfogásával szakítva, a néplélek legmélyebb rejtekein építi fel a lélek s nem a nóta és táncz drámáját. A Falusi verebek cz. legújabb népies darabja szintén nagy hatást ért. Kedvesen poétikus színműve még az Annuska, népies tragédiája a Fehér Anna. Írt költeményeket is; egy kötetnyit, Április czímen, 1894-ben ki is adott. Néhányat közülök maga zenésített meg.
