Nyelvészet, esztétika.
Nyelvészet, esztétika.
A nyelvészet terén három jeles névvel találkozunk. Az első a gyöngyösi származású, híres nyelvújító: Bugát Pál. Nevét e téren sok gáncs érte ugyan, s divat még ma is a nyelvújítás túlzásainak elrettentő példáiul emlegetni sok nyakatekert szavát, de övé az érdem, hogy erős soviniszta érzéssel belenyúlt a tudomány megcsontosodott terminologiájába. Fáradhatatlan szorgalommal kb. 40.000 műszót magyarosított meg. Így nem is csoda, hogy sok szava szörnyszülött lett. S míg ezt emlegetjük, elfeledjük, hogy ma már a tudomány minden ága elfogadta Bugát számtalan jól sikerült műszavát. Másik nagy nyelvészünk az előbb cziszterczita, később világi pap: Ihász Gábor, kinek nyelvtanait negyedszázadon át tanították majdnem valamennyi hazai középiskolában s a ki Szarvas Gábornak, az új magyar nyelv reformátorának hűséges munkatársaként, örök emlékűvé tette nevét a Magyar Nyelvőr hasábjain. A harmadik Szvorényi József. A szép magyar stílust Szvorényiig csak az írók ismerték, annak tudományos összefoglalása teljesen hiányzott. E hiányt pótolta Szvorényi Magyar ékes szókötése. Irodalmunk történetének alapjait az egyideig szintén Egerben működő Pápay Sámuel, de főkép Toldy Ferencz lerakták ugyan, s Toldy enemű munkáit ismerte is már a tudományos világ, de Szvorényi irodalomtörténeti tankönyveiből tanulta meg szeretni és becsülni az ifjú nemzedék nemzeti szellemünk multját és újabb jeles alakjait. Az esztétikai irodalom legkimagaslóbb művelője Szana Tamás, ki nemcsak nemzeti nagyjainkat és műveiket elemezte, hanem a külföld jeleseit is közelebb hozta a nemzet ismeretköréhez. Ugyancsak nevezetes kritikai és esztétikai működést fejt ki Keszler József, ki a fővárosi lapokba írja drámabírálatait. Derék munkása még az esztétikai irodalomnak az egri főgimnázium számos tanára, mint Maczki Valér, Madarász Flóris, Török Konstantin stb.
