Személyi változások.
Személyi változások.
A gyöngyösi kir. törvényszék megszüntetése következtében Gyöngyösön és Egerben számos személyváltozás és átalakítás történt. Ugyanis az igzságügyminiszter utasítást ad az egri és gyöngyösi elnököknek a megszüntetett gyöngyösi törvényszék ügyiratainak és egyéb dolgainak átadására, illetőleg átvételére.
További következménye volt a megszüntetésnek, hogy a gyöngyösi járásbíróság és az egri kir. törvényszék és ügyészség személyzetét is szaporították. S egyúttal a gyöngyösi járásbíróságot az igazságügyminiszter 1876 június hó 1-től kezdődőleg, telekkönyvi hatósággal ruházta fel a gyöngyösi és hatvani járásbíróság területére nézve. Míg e járásbíróság személyzete a szervezéskor 8 tagból (3 bíró, 1 aljegyző, 2 írnok és 2 díjnokból) állott, addig a gyöngyösi törvényszék megszüntével a személyzet száma 16-ra emelkedett és 4 bíróból, 1 aljegyzőből, 3 telekkönyvvezetőből, 6 irnokból és 2 díjnokból állott.
290Nem lesz érdektelen megjegyezni, hogy a gyöngyösi járásbíróságnál a beadványok száma, a szervezéskor, vagyis 1872-ben volt: polgári ügyekben 6549, büntető ügyekben 1216. A törvényszék megszüntetését követő első teljes évben, vagyis az 1877. évben: polgári ügyekben 15,138, büntetőügyekben 2007, telekkönyvi ügyekben 16,404.
Az egri kir. törvényszékhez ez alkalomból 2 bírót neveztek ki (1876 május 13-án) úgymint Csernevicz Mihály, volt gyöngyösi kir. törvényszéki bírót, és Kászonyi Antal abádszalóki járásbírót, az ügyészséghez pedig Berkó Aladár, a volt gyöngyösi kir. alügyészt helyezték át.
Említettük már, hogy az első szervezéskor az egri kir. törvényszék elnökévé Vavrik Béla drt, a magyar jogászvilág e jelesét nevezték ki. Tevékeny részt vett az új bíróságok helyi szervezésében s nagy érdemei vannak abban, hogy az új bíróságok e vármegyében minden rázkódtatás nélkül vették kezükbe az igazságszolgáltatás nehéz munkáját s oly derekasan megfeleltek nagy feladatuknak. Vavrik Béla 15 esztendeig vezette az egri kir. törvényszék és alája rendelt járásbíróságok ügyeit, s az ő kiváló vezetése alatt az egri kir. törvényszék egyike lett az ország legjobb hírű törvényszékeinek. 1887-ben nevezték ki Vavrikot a marosvásárhelyi kir. tábla tanácselnökévé s így megvált eddig működési terétől.
Utána még ugyancsak 1887-ben Hunyor Sándort, a régi bírák e tipikus, szeretetreméltó alakját nevezték ki a törvényszék elnökévé, a ki 1887 nov. 10-én tette le az esküt s vezette nagy lelkiismeretességgel, tudással az egri törvényszék ügyeit 14 esztendőn át, míg 1901-ben nyugdíjba ment és kiváló érdemeinek jutalmazásául a Vaskorona-rendet kapta.
Néhány havi interregnum után, 1901 május 10-én, Kardoss Kálmán drt nevezte ki a király az egri kir. törvényszék elnökévé, a ki nyolcz éven át töltötte be ezt az állást közbecsülésben s az igazságügyi adminisztráczió s a bíráskodás terén kifejtett buzgalommal, mely közhasznú működésének mintegy elismeréséül, 1909 márczius havában a király közigazgatási bíróvá nevezte ki.
Az ekként megüresedett elnöki állásra a király 1909 május 13-án Bőhm Alajos drt, a kiváló tehetségű volt budapesti kir. ügyészt nevezte ki, kinek működése elé nagy várakozással néz a vármegye jogászközönsége.
