A Kováry család.

Full text search

A Kováry család.
Pázmánnak egy fia volt, László, a ki 1338-ban királyi ember volt és már Kovári nevet visel. (Anjoukori Okmt. III. 46.) Ennek fiai közül Pál és Miklós 1359-ben a szentlőrinczi birtok miatt viszálykodnak egymással. (Károlyi Oklt. I. 238.) Harmadik fiától, Mátyástól származik Pál (1388–1425.), Garai Miklós nádor ítélőmestere, ebből az ágból az egyetlen, a ki országos hivatalt viselt. Pálnak három fitestvére István, Miklós és János, de ezeknek utódait nem ismerjük. (Palásthy Pál: a Palásthyak, I. 221.).
Pálnak két fia volt, u. m. László és János. Az utóbbinak ágát azonban csak Loránt fiától származott unokájáig, Demeterig hozhatjuk le. (Palásthy i. m. I. 303.) László, a ki 1398-ban már életben volt (Kubinyi Pál: Honti Oklt. 387 l.) magas kort ért el, mert még 1474-ben tanúvallatást rendeltek el ellene, mivel vejével, Kenderesi Balázszsal együtt Simonyi György fia, György ellen hatalmaskodott. (Garamszentbenedeki Convent Elenchusai, fasc. 129. No. 10.)
Lászlónak két gyermeke volt: Balázs, a ki 1474 előtt elhalálozott és Anna, a ki Kovári Simonhoz ment nőül. (Garamszentbenedeki Convent levélt. fasc. 47, No. 20.) Ennek a Kovári Simonnak származását sem sikerült eddigelé megállapítanunk.
Kovári Simon utódait megtaláljuk Nagy Iván művében is (Magyarország Családai, VI. 424.l.); eddigelé egyedül az ő ivadékairól vannak biztos adataink, noha a XVI. században más Kováriak is éltek, nevezetesen a fenti László testvérének, Jánosnak (1430–36.) három fia volt, ezek közül Loránt, Palásthy műve szerint Demeter nevű fiut hagyott hátra. (A Palásthyak I. 303.) Simonnak két fia volt: Pál, a ki 1484–1524. között szerepelt, s 1513-ban Hont vármegye alispánja volt és László (1484–1516.). Pál leányai közül Ilona előbb Dubraviczky János (meghalt 1542. előtt), majd Nagy-Apponyi Apponyi Benedek neje volt, másik leánya előbb Dubraviczky Lászlóhoz, majd Palásthy Jánoshoz ment nőül (1531–1560.).
Említettük már, hogy a család neve a XV. századbeli oklevelekben Kowary, vagy de Kowar alakban fordul elő. A XVI. században azonban e családnév írásmódja megváltozik. Mikor László és Pált 1511-ben Felső-Petény és Alsó-Lám nevű birtokrészekbe beiktatják, a családnév Koary alakban fordul elő. (Esztergomi Kápt. Levlt. Caps. 40. fasc. 4. No. 5.).
Midőn 1549-ben leányát, Ilonát, még mint Dubraviczky János özvegyét, Mária királynővel szemben elmarasztalták, családneve a marasztaló végzésben Kovary, illetőleg Koháry alakban olvasható. (Garamszentbenedeki Convent elenchusai az Orsz. Levéltárban és a Convent levéltára, fasc. 25. No. 35.).
Utóbb 1552-ben, midőn Thardy Tamás ellen tiltakozott, családneve az eredeti jegyzőkönyve Koary alakban jegyeztetett be. (Eszterg. Kápt. levélt. prot. liber 1. Anno 1552. Folio 11.). 1487-ben hosszú per vette kezdetét a Kováriak és a Mohorai Vidfiak közt, a Kovár és a Nagy-Csalomia községek határai között elterülő Kovárszeg birtok miatt. E per közel száz évig tartott s csak 1591-benért véget, midőn Hont vármegye törvényszéke Vidfi Kristófot és II. Vid drégelyi kapitányt, valamint Gyarmati Balassa Andrást, Gyürki Benedeket és kürtösi Mátyást arra kötelezte, hogy a Kovári-család leányági maradékaitól elfoglalt területet amazoknak visszaadják. (Turul, III. 1885. 64.)
E perben a Kovári család részéről a fenti László (1484–1516.) szerepel. Fiai, Ferencz és János 1497-ben, utóbb János 1518-ban újból tiltakoznak Kovárszeg birtok elfoglalása ellen. Ferencznek két fia volt, László és Pál, a kiket atyjokkal, Ferenczczel együtt Kovári Pál leányai 1531-ben a Kovári családi javak 458elidegenítésétől eltiltottak. (Garamszenbenedeki Conv. levélt. Prot. C. pag. 64.) Ferencz idősebb fia, László még 1554 előtt elhalálozott (Esztergomi Kápt. levélt. Caps. 34. Fasc. 9. No. 23.), a másik fiáról nincsenek adataink, de ennek sem lehettek utódai, mert a Mohorai Vidfiak elleni per befejezése alkalmával már csak a leányági örökösök szerepelnek. Ekkor tehát Kovári Simon ágának magvaszakadt.
Koháry Imrét 1561-ben Uzsaly Ferenczczel együtt a Némedi (Pest) és Bodon (Nógrád) birtokokba iktatják. 1569-ben, midőn Baloghi Sebestyéntől ennek mohorai kuriáját zálogba veszi, már korponai kapitány. Ebben az állásban találjuk még 1573-ban is. (Garamszentbenedeki Convent Levélt. Prot. d. 157. – Fasc. 2. No. 23. – Fasc. 6. No. 44.). Közben, midőn 1571-ben nádori iktató parancsot nyer, a nádori leiratban mint Emericus Kowar, korponai kapitány van megnevezve. Ellenben a garamszentbenedeki convent Kowarynak írja az iktatólevélben. (Garamszentbenedeki Convent levéltára: Fasc. 127. No. 14.).
Sőt még Imre fia, Péter is, a kikésőbb bárói rangra emelkedett, 1602-ben, midőn özv. Bihary Gergelynétől malmot vesz Kosolnán (Pozsony vármegye), Kováry név alatt van bejegyezve az esztergomi káptalan jegyzőkönyvébe (Liber 10. Folio 793.) és csak a kezdősorokban van a család neve egyízben, későbbi kéztől származó írással Koháry-ra változtatva.
Összegezve az elmondottakat, láthatjuk, hogy a Koháry család tagjai éppúgy használták a Kováry családnevet, mint a Hunt-Pázmán nemzetségből származó Kovári családbeliek a Koáry és Koháry nevet.
Koháry Imre a XVI. század közepén tűnik fel. Az 1561–1573. közötti időben tömérdek birtokot szerez, leginkább Hont vármegyében, az Ipoly vidékén, tehát a Hunt-Pázmán nemzetség által bírt területen. Akkor, a midőn előtérbe lép, Kovári Simon ága már kihalófélben van. De Kovári Simon utódain kívül még más családtagoknak is kellett lenniök a XVI. században, mert az 1430–1436-ban élt Jánosnak három fia maradt, de mivel János testvére, László a család ősi birtokait, nevezetesen Kovár, továbbá Terbegecz, Bátorfalu, Apátfödémes, Százd, Szelény, Szemeréd, Kis-Kereskény (Hont), Tiszabő és Kenderes (Heves) helységekben levő birtokrészeket leánya, Anna, illetőleg ennek férje, Kovári Simon részére tartotta fenn, a család többi ivadékainak, vagyis János utódainak már csak szűkösen jutott az ősi földből.
További kutatásainkat azonban rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy eddigelé egyetlen olyan oklevelet vagy bejegyzést sem sikerült találnunk, a melyben Koháry Imrének atyja meg volna említve. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a Hunt-Pázmán nembeli Kovári családon kívül más hasonnevű család nem volt, továbbá azt, hogy a Kohárynak eddig kimutatható első ismert őse, Koháry Imre, valamint annak fia, Péter is a Kovári családnevet használta, végül, mert Koháry Péter, mikor előtérbe lép, már mint Hontban megtelepedett régi nemes család ivadéka tűnik fel, a mit legjobban igazol házassága Hont vármegye egyik legrégibb s legelőkelőbb családjának sarjával, a Hunt-Pázmán nemzetségből származó Jákóffy Katával: igen valószínűnek kell tartanunk, hogy Kováry Imre is a Hunt-Pázmán nembeli Kovári családból származik.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi