Wdworus de Kuhar.
Wdworus de Kuhar.
Mind a szentantali levéltárban őrzött családfa készítője, mind az, a ki a Wurzbach-féle lexikon adatait szolgáltatta, valószinűleg tudomásul bírt egy dunántúli hasonnevű család létezéséről, melylyel a hontvármegyei Koháryakat egybekapcsolni igyekezett. Zala és Veszprém vármegye határán, a mai Kisberzseny és Szegvár közt, a Kigyós ér partján a középkorban csakugyan volt egy Kohár nevű helység, melynek emlékét a mai napig hasonnevű major, illetőleg malom őrzi. Okleveles adataink azonban csak a XIV. század elejéig nyúlnak vissza az e helységből származó Koháryakról. A legrégibb, eddig ismert adat szerint Kuhári Udvaros fiai (filii Wdworus de Kuhar) ellen a székesfehérvári káptalan I. Károly király parancsára Gerencséri Pállal és másokkal együtt elkövetett hatalmaskodások ügyében 1319. július 17-én vizsgálatot indított. (Anjouk. Okmt. I. 525.) a XIV. század végén e családnak már több tagjáról vannak adataink, így egy 1373. évi oklevélben több zala- és somogyvármegyei birtok miatt támadt perben Kohári János fia, Péter és Miklós fia, Gergely szerepel. (Körmendi levélt. Ad Miscell. Heim. No 241.) az előbb említett Péter azonos lehet avval a János fiával, Péterrel, kinek fia Kálmán volt, s a kit rokonaival, Kohári György fiai, Miklóssal, Jánossal és Kelemennel, együtt, Zala vármegye alispánja és birtoktársai a Csepfalváról és Kohárról Hosszútótra (ma Hosztód, Zala vármegyében) vezető út mentén fekvő birtokok elfoglalásától eltiltottak. (Zala várm. oklt. II. 214.) Ezek egyikének utóda lehetett az a Kohári Tamás, a ki Debrentei Hymfi Balázs özvegyének a zalavármegyei Szent-Grót várába és tartozékaiba 1448-ban történt beiktatása alkalmával szomszéd birtokosként említtetik. (Körmendi levélt. Ad Heimana No. 480.)
