Természeti viszonyok.
Természeti viszonyok.
Selmeczbányának és vidékének bányászata tisztán fém- és érczbányászat és legnagyobb részében kincstári kezelés alatt van. A Selmeczbányán és környékén, Hont és Bars vármegyékben levő kincstári bányaművek, a szélaknai magyar királyi bányahivatal közvetetlen vezetése alatt, együttvéve a »felsőbibertárói bányadalom« elnevezés alatt ismeretesek. A bányászat itt, az éjszaki Kárpátok délnek irányuló nyulványában mozog, a mely a Garam folyó balpartján észak-keletnek csap és Garamszentkereszt és Újbánya között emelkedik ki; legélénkebb a bányászat a Garam és Ipoly folyók között részben vízválasztót alkotó, Selmeczről nyugotnak fekvő selmeczbányai hegyvonúlatban. Ezen hegyvonúlat Lipold szerint éjszakon a Garam folyó mentén Saskőváraljánál, a Sudberg (717 m.) magaslattal kezdődik, hogy délnyugatnak fordulva, az Orech hegyen, a Lenge mellett való hegynyergen, a Breitenbergen, a Nagy-Sobón, a Kis-Sobón, a vöröskúti hegy nyergén (787 m.), a Paradicsom-hegyen, a Nagy- és a Kis-Tanádon, a Spitzbergen, a szélakna-reichenaiu-i nyergen és Magaslak községen át, a Nagy-Veternyik-hegyig (812 m.), azaz Hodrusbányán túl vonuljon, a honnan lassú ereszkedéssel Léva mellett, a Garam folyóhoz ismét visszatérjen.
Selmeczbánya és vidéke hegyvonúlatának számos elágazása közül, bányásztekintetben, csakis a vízválasztóként szereplők közül azoknak van nagyobb jelentőségük, a melyek a fővölgyek képződésére és alakulására voltak befolyással. E völgyek közűl, bányászattörténeti szempontból, különösen a selmeczi völgy, a kecskés-bélabányai völgy, a hodrusi völgy és a vihnyei völgy a kiválóan fontosak.
A fővölgyben, valamint elágazásaiban, a következő bányaműtelepek feküsznek: a fővölgyben a középponti kohó; a ribniki zúzótelepek a fővölgyben elhelyezett számos zúzóval, melyek részben a kolpachi, részint a szélaknai tavakból kapják az esővizet; a Ferencz József-akna bányatelep és akna; bent a városban pedig Erzsébet-táró bányatelep; a steffultói ágban; István-akna bányatelep, István- és Mária-aknákkal, felső részében a gépjavító-műhely és több zúzómű; a steffultói völgyből kiinduló Miksa-aknai völgyben: Miksa-akna bányatelep; a szélaknai völgyágban: Károly-akna bányatelep a Liót-aknával; a Zsigmond-aknai völgyben: Zsigmond-akna bányatelep a Zsigmond- és András-aknákkal; végre a Zsigmond-aknai völgyből kiinduló Klinger-tárói völgyben: az Isten-Áldás-táró bányatelep, az Amália és Werden-aknákkal és a Klinger-tárói tóval.
A bélabányai völgyben, Bélabánya alatt van a volt Geramb-János-József-féle bányaegyesület pusztulófélben lévő ólomárugyára, felhagyott, úgynevezett Mihály-aknai fémkohója és Bálabánya felett, leszerelt gőzzel, zúzó telepe, a melyhez a bélabányai tó is tartozik. E völgyben fekszik, még pedig György-tárói ágában, a György-tárónak nevezett kincstári bányatelep is.
A hodrusi fővölgyben fekvő kincstári bányatelepek: az Új-Antal-táró-bányatelep, az I. sz. Kuzla- vagy Stampfer-akna, a Rezső- és a Colloredo-akna; a volt Geramb-János-József bányatársulat, most a kincstár tulajdonába átment Schöpfer-táró-bányatelep több gőzzúzóval és Szandrikon az ezüstárúgyárral; a fővölgy felső részében a kincstári Mindszent-táró-bányatelep a Lill- és Zipszer-aknákkal, valamint a vízzel és gőzzel hajtott zúzóteleppel, melyhez a két hodrusbányai tó is tartozik; a fővölgyből elágazó község völgyében a kincstári Finsterort-táró-bányatelep, a hodrusi fővölgyben fekvő gőzzúzóval.
A vihnyei völgyben jelenleg csak a kincstári Ó-Antal-táró bányatelep létezik, melyet a volt társulati János-táróval és az Erzsébet-táróval egyesítettek. E bányatelepekhez tartoznak a völgyben fekvő zúzók a roszgrundi tóval és a Szt.-Háromság-akna.
