Vízművek.
Vízművek.
Vizgazdászat, vizetvezető árkok és tavak. A víz alkotja azt a természetes erőt, mely a legolcsóbb és megengedi, hogy a bányászat néha igen csekély értékű terményeit is jövedelemmel feldolgozhassa. Miután csak nagy erő kifejtésével lehetséges a mély aknákból történő szállítás, valamint a vízemelés, de főképp az érczek előkészítése; Selmecz vidékének alakulása pedig olyan, hogy a magasan fekvő bányákhoz sem folyót, sem patakot vagy forrás-vizet odavezetni nem lehet: elkerülhetetlenné vált a mívelésnek mélyebbre haladásával és a zúzóérczek feldolgozásának terjedésével, hogy a megkivánt erőnek biztosítása és lehetőleg állandósítása végett vizetgyűjtőtavak építtessenek; a mit Felső-Bieber-tárna ügyeinek intézői belátván, az elmult századok folyamán nagyobbszerű tavak építéséhez kezdettek, s ily módon számos, még a jelenben is fentartott, mesterséges tó keletkezett Selmecz körül. E tavak mintegy 70 millió m3 vizet képesek felgyűjteni, vízfelfogó árkaik hossza 72,066 m. és a vizet a gépekhez vezető árkaik hossza 56,894 m.-t tesz. Az árkok összes hossza tehát 128,960 m. A fontosabb tavak, árkaikkal együtt a következők: 1. A Kőpatak felé haladó út mellett : a nagy és kis reichaui tavak, melyek egymás mellett fekszenek és táróval vannak összekötve. A nagy tó egész mélysége 22 m., köbtartama 1,080.000 m3, a kisebb, 15 m. mélységnél 600,000 m3 tartalommal bir. A két tó felfogó árkainak hossza 22,000 m. A reichaui tógát 725.51 tengerszint feletti magasságban fekszik. E két tó vizét felhasználják a zúzóművek, továbbá a lipótaknai vízemelő gép, a nándor- és károly-aknai szállító gépek. 2. A bakoni tó, előbbieknél 14.2 méterrel mélyebben fekszik, mélysége 14 m., köbtartalma 180,000 m3. Felfogó árkainak hossza 4000 m. 193A tóban egybegyűlt vizet rendesen a szélaknai nagy tóba bocsátják le, azonban külön is felhasználják az előbbi tavaknál említett czélokra. 3. A kőpataki országút mellett fekszik a nagy szélaknai tó, 23 méterrel mélyebben mint a bakoni, 14 m. mély és 600,000 m3 vizet fog fel Felfogó árkainak hossza 8000 m. 4. A kis szélaknai, vagy Evicska tó, 25 méterrel fekszik mélyebben, mint a nagy szélaknai tó, 10 méter mély, 230,000 m3 tartalommal. 5. A pocsuvadlói tó 677.63 méter magasan fekszik a tenger szintje felett, a Szitnya hegység lábánál. Vízfelfogó árkai a Szitnya hegy nyugati lejtőjéig terjednek, hosszúságuk 17,000 m. Az árkok 7 vízvezető tárón vannak átvezetve, melyeknek hossza 2213 m. A tó mélysége 10 m., köbtartalma 830,000 m3. Vizét a már említett czélokra használják. 6. Selmeczbánya és Szélakna között az andrásaknai szakadékban a Klingertáró alatt találjuk a klingertárói tavat. Gátja 682.82 m. magasan fekszik a tenger szintje felett, mélysége 19 méter, köbtartalma 170,000 m3. Felfogó árkainak hossza 3000 m.-re tehető. Vizét az andrásaknai vízoszlopos-gép és turbina használja. 7. A vihnyei út mellett a roszgrundi tó, mely 703.83 méter magasságban fekszik a tenger szintje felett. Mélysége 20 m., köbtartalma 900,000 m3. Vizét a kizova-aknai turbina és a vihnyei völgy zúzói használják. 8. A hodrusbányai völgyben fekszenek közel Zipseraknához a hodrusbányai felső és alsó tó. A felső tó 574.94 méter magasan fekszik a tenger szintje felett, mélysége 12 méter, köbtartalma 270.000 köbméter; e tó alatt 46.71 méterrel fekszik: 9. az alsó tó, mely 19 méter mélységnél 700,000 m3 vizet képes felfogni. Mindkét tó vizét a hodrusbányai völgy zúzóművei használják. 10. A selmeczbányai fővölgyben telepített zúzóművek vizüket egy költségesen épített mintegy 6000 m. hosszú vízvezetéken a kolpachi két tóból nyerik. Ez a két tó mintegy 1 millió m3 víz felfogására képes. Ezen nagyobb tavakon kivül van még több kisebb tó, minő pl. a zúzóművek közelében a ribniki, az ottergrundi szakadékban az ottergrundi, Pjergen a krechsengrundi, Bankán a hófertárói tó, stb. Ezeken, a Felső-Biebertáró tartozékát képező tavakon kivül Selmeczbánya vidékén azonban még több tó van.
Ilyenek Selmecz város környékén a vöröskúti, a nagy és kisvárosi tavak, a Mihálytáró melletti két kis tó, továbbá a bélabányai és halicsi tavak.
Hodrusbányán a Brenner-tó és Kopaniczán a módertárói tó.
A Felső-Biebertáró birtokában levő tavak vize főképpen az érczek előkészítése közben van hasznosítva úgy erő-, mint mosóvíz gyanánt; mert a nagyobb termeléssel biró aknáknál a szállítás gőzgépekkel történik.
A bányamívelés mikéntje nem érdekelvén közelebbről a nagyközönséget, zárdékul még megemlítjük, hogy a bányamunkások gyógyítása ingyenes és hogy a munkában kifáradt bányászok nyugalombérezéséről, az özvegyek és árvák segélyezéséről a bányatársláda vagy társpénztár gondoskodik. – Az altisztek kiképzésére a bányaiskola szolgál.
