Bakabánya

Full text search

Bakabánya
Bakabánya, tót nagyközség, 715 házzal és 3318 róm. kath. és ág. h. ev. lakossal, kik között sok a magyar is; vasúti állomása Léván, postája és távírója helyben van. A vármegye legrégibb helységei közé tartozik; a korábbi századokban fontos szerepet játszott és hosszú időkön át szabad királyi város volt. Neve különféle alakban fordul elő az oklevelekben, így Pukancz, Pukanecz, Németbaka elnevezéssel. Első említését már 1075-ben, a garammelléki Szent-Benedek rend alapítólevelében találjuk, a melyben Villa Baka néven fordúl elő. 1321-ben Róbert Károly bánya-szabadalmakat adott a községnek és ettől fogva a jelentősége mindegyre emelkedik. A XVI. és XVII. századokban Bakabánya állandó középpontja volt a török támadásoknak; a szomszéd bányavárosok előbástyájaként, az 1569., 1578., 1647. és 1655. évek országgyűlései kőfallal való megerősítését rendelték el, 1659-ben pedig ötven lovas és ötven gyalogosból álló őrséget helyeztek el benne a lakossgá védelmére. Hanem a török ennek ellenére is többízben birtokába kerítette, lakosságát lemészárolta, kifosztotta, különösen 1664-ben. A szünetlen harczokban részben kipusztult helységet a szomszéd falvakból ideköltözött tótok népesítették be újra, a kik a szünetelő bányászatnak új lendületet adtak. Bakabánya, mely már Nagy Lajos alatt a hét bányaváros között szerepel, I. Lipót királytól 1686-ban ujabb megerősítést nyert városi jogaira; az ekkor nyert czímeres pecséten a következő fölirat olvasható: »Sigill: L. ac. R. Montanae Civitatis Bakabanya Anno 1686«. A község levelesládájában ma is őrzik a következő okleveleket: Róbert Károly eredeti adománylevelét 1321-ből, Ulászlónak 1496-ban az adók tárgyában kelt iratát, Ferdinándnak 1547-ben kiadott vásárszabadalmát, továbbá II. Miksának 1565-ben Dobó István részére adott szabadalomlevelét és III. Ferdinándnak 1647-ből való vásárengedélyét. Bakabánya község róm. kath. temploma a vármegyebeli gothikus építészet egyik legszebb maradványa; építésének idejéről eltérők a meghatározások, némelyek szerint az alapja XIII. századbeli, számol jel azonban arra mutat, hogy a felépítmény a XVI. századból való. Thurzó Sándor a templomot erős kőfallal vette körül; a kathedrea lépcsőire leány alakja volt festve, ezzel a felirattal: »Margaretha virgo aedificavit ecclesiam hanc 1506«. A torony csak 1864-ben épült hozzá. a templom kincsei között őriznek egy Mátyás korabeli misekönyvet és egy »Summa sancti Thome« gyüjteményt 1484-ből. Az ág. h. ev. hivek temploma 1784-ben épűlt. A község hajdan jövedelmező bányái kiürültek és így a bányászat szünetel. Bakabánya azonban jelenleg is a vármegye fontosabb pontjai közé tartozik; van itt több iparegyesület, erdőgondnokság és Szluka Sándornak tégla- és cserépgyára.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi