Egeg.
Egeg.
Egeg, magyar kisközség, 121 házzal és 465 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Egegszalatnyán, postája Gyügyön van. A község körjegyzőségi székhely. Egeg falu okleveles nyomára már a XIII. században akadunk, a mikor a sági konvent birtokaként szerepelt. Az időközi hosszas háborúk a községet népességében és vagyonában annyira megfogyasztották, hogy IV. László király, 1275-ben kelt rendeletével, az adófizetés és katona-beszállásolás terhe alól fölmentette. A községbe ekkortájt új lakosokat is telepítettek, a mit az is bizonyít, hogy 1279-ben a sági konvent és vendégjobbágyai az esztergomi káptalan előtt szerződést kötöttek arra nézve, hogy a polgári ügyeket a lakosok szabadon választott bírája, a villicus, a bűnvádi pereket pedig a sági prépost intézze el. A forum de Eghuegh okleveles említését találjuk 1293-ban is. Az új telepítés után a község hamarosan föllendült, úgy, hogy a pápai tizedszedők 1332–37. évi jegyzékében a falu plébánosa már nagyobb összeggel szerepel. I. Mátyás király 1465-ben vásárszabadalmat adott Egegen a sági prépostnak. A török hódoltság korában Egeg is az ellenség hatalmába került és 1685-ig viselte az idegen jármot. I. Lipót király azután a visszaszerzett birtokot a jezsuitáknak adta, a kiket közel egy évszázadig uralt a falu. 1776-ban Mária Terézia királynő az akkor alapított beszterczebányai püspökséget gazdagította e birtokkal, melyet az mindvégig megtartott. A XVIII. században a Semberyeknek is volt itt részük. Egeg községhez tartoznak a Korbász és Nagypallag-puszták.
