Gyerk.
Gyerk.
Gyerk, ipolymenti magyar kisközség, 94 házzal és 548 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása Ipolyság, postája és távirója Tompa. A falú neve többféle változatban szerepel a régi följegyzésekben, így Greky, Gereki, Guereky, Gyrki alakban. Okleveles említésére már 1156-ban találunk, a mikor Márton érsek Gyrk falu dézsmáját az esztergomi káptalannak adta. A sági konvent oklevele szerint 1262-ben 45László mester honti főesperes és testvére, Mihály, vásároltak itt földet; de László főesperes, a királyi család jegyzője, már a következő esztendőben, 1263-ban, az egész falura királyi adományt nyert. 1277-ben László, immár esztergomi prépost, újabb adományt nyert a falu határában. 1279-ben IV. László megengedte, hogy a királyi udvarban betegen fekvő prépost szabadon rendelkezzék birtokai fölött, mire a prépost összes birtokait az esztergomi káptalannak hagyományozta. 1288-ban László király a falut a vármegye hatósága alól kivonta és a káptalan földesuri hatósága alá helyezte. Abban az időben Málasi Adorjánnak is volt itt négy ekényi földje, a melyet 1290-ben az esztergomi káptalan más birtokáért elcserélt. A XV. századbeli oklevelekben Gyeörk, Gyeork, Geork, majd Gyerky alakban akadunk a falu nevére. 1517-ben Balogh Miklóst találjuk itt kisebb birtokban. A török hódoltság korában, a XVII. század végén, a falu csaknem teljesen kipusztult és csak később települt újra. Az esztergomi káptalan a mult századig volt a község ura. Jelenleg nagyobb birtokos nincsen a faluban. A róm. kath. templom 1808-ban épült. Gyerk községhez tartozik Szovád puszta.
