Ipolydamásd, magyar-tót kisközség, 92 házzal és 649 róm. kath. vallású lakossal; vasúti, posta- és táviró állomása Szobon van. A XIII. század óta ismerjük; 1262-ben Damas néven szerepel. A népmonda szerint hajdan várhely volt és a vár ura, Zách Feliczián, innen indult bosszúló útjára a királyné udvarába, Visegrádra. Ez a monda azonban nem támaszkodik semmiféle történeti alapra, mert a Záchoknak nem volt birtokuk Hontban. Az okleveles följegyzések szerint, II. Lajos király korában a Désházi család volt a földesura, később az esztergomi káptalan szerezte meg zálogváltság czímén. A török hódoltság korában a törökök 1581-ben, palánkkal erősítették meg és várat is építettek, de a falu nem viselte soká a török jármot. 1646-ban Bercsényi László volt a vár kapitánya, kinek távollétében a váczi törökök a várat megrohanták, a várőrséget és a falu lakosságát leölték, magát az erősséget pedig földig lerombolták. A hajdan magyar községbe a törökdúlások után tótokat telepítettek. Az esztergomi káptalan ma is ura e birtokának. A falubeli templom 1861-ben épült.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.