Balassák.
Balassák.
A Balassák. E családot Wertner Mór (Magyar nemzetségek II. 142–43.) a Kathyz nemzetségből származtatja, karácsonyi ellenben az e nemzetségtől való leszármazást nem tartja beigazoltnak. Őse Detre (1222–36.) zólyomi ispán, ennek fia Mikó (Miklós) 1247-ben sárosi, 1248–52-ig zólyomi főispán, fiai közül Péter 1267-ben Hont vármegye főispánja, másik fia Bytter (Bettér) zólyomi főispán, kinek fiai közűl Péter (1315 és 1360–63) Hont vármegye főispánja volt. A XIV. században már kihalófélben volt e nemzetség, midőn Gyarmati Miklós fia Balázs Hont vármegye főispánja (1376–85) újra alapította. Utódai Balázs-fiaknak neveztettek, mint Gyarmati Balázsfi Miklós is, a ki 1396-ban honti főispán volt. Később a család tagjai a Balázsfi névvel azonos Balassa nevet veszik fel. A fenti Detre fia, Mikó, 1246-ban a honti várkötelék alól felmentett Gyarmat földét nyerte cserébe. 1252-ben Leusták és rokonaitól, honti várjobbágyoktól, a hontvármegyei Aba nevű földet szerezte meg. Egyik fia, Péter, Olvárt vette birtokába. (Századok. 1869. 523.) Két leánya, Anna és Katalin, a kik a Hunt-Pázmán nembeli Lamperthez és Demeterhez mentek férjhez, 1290-ben anyjukkal együtt Olvárt, Abát és a hidvégi favárat nyerték osztályrészül. (Fejér, V. 3. 500.)
