Balassa.
Balassa.
Balassa.
Balassa (Kékkői és Gyarmati báró és gróf). Zólyom, Nógrád és Hont vármegyékre kiterjedt nemzetség, melynek eredete a tatárjárás előtti korszakba nyúlik vissza. Őse Detre comes (1222–1236.) zólyomi ispán. Ennek fia, I. Mikó, 1247. sárosi, 1248–52. zólyomi főispán. Fiai közül Péter 1267. honti, Bitter (Betér) 1277. zólyomi főispán; fia, Péter 1312–1315. Hont vármegye főispánja. A nemzetség a XIV. század közepén már kihalóban volt; Miklós fia, Balázs (1385–76) terjesztette tovább a nemzetséget, róla nevezték Ipoly-gyarmat helységet Balás, utóbb Balassa-Gyarmatnak s utódait Balázsfiaknak, később Balassáknak. Ferenc (1492.) szörényi, 1504. horvát bán, résztvett mohácsnál s II. Lajos király oldala mellett harczolva elesett. Imre († 1550.) erdélyi vajda. Testvére Menyhért, Hont vármegye főispánja, 1552-ben a királyi hadak kapitánya, 1561-ben az ország bárói közé emeltetett 425(†1568.); János 1550. Szolnok várának kapitánya, 1562. Hont és Zólyom vármegyék főispánja, 1569-ben rokonával, Dobó Istvánnal együtt perbe fogták, de utóbb kiszabadulván, 1574-ben királyi főajtónállóvá neveztetett ki. Bálint (szül. 1551., meghalt 1594-ben), Esztergom ostrománál kapott sebeiben, a XVI. század legnagyobb magyar lirikusa, Zsigmond Nógrád vármegye főispánja, 1619-ben a megrongált Kékkő várát építette fel. Ferencz (1635–1642.), András (1643–57.) Hont vármegye főispánjai. András fia Bálint (szül. 1626. v. 1631., † 1684.) kir. tanácsos, Hont vármegye főispánja, majd a kir. tábla bírája, 1664. deczember 19-én grófi rangra emeltetett, ágának azonban hasonnevű kiskorú fiában magvaszakadt. Pál, gömöri főispán, 1721. április 15-én nyert grófi rangot, e grófi ág is kihalt fiaiban. Ferencz 1756. kir. kamarás, 1785. Horvát- és Dalmátország bánja, 1772-ben grófi rangra emeltetett, ága azonban benne 1807-ben kihalt. A XVIII–XIX. században Hont vármegyében virágzott B. család Lászlótól származott, a ki 1721-ben nyert bárói rangot. Ez az ág a XIX. század első felében Csáb, Dacsó-Lam, Felső-Pribel és Záhora helységekben bírt földesúri joggal. A családnak fiágban 1901-ben magvaszakadt. Ősi czímer: vörösben, köralakban hajlott, farkát szájában tartó arany-vörös szárnyas sárkánynyal körülvett, szemközt fordúlt fekete bölényfej. Sisakdísz: szemközt fordúlt koronás, természetes sas, ballábában hegyével fölfelé nyilat, jobbjában kivont egyenes kardot tart. takaró: feketearany.
