Dacsó.
Dacsó.
Dacsó.
Dacsó (Dacsólami és Keszilóczi) család a Dobák-nemzetségből származik. Őse Demeter (1280.), kinek fiaitól, Andrástól, Dacsótól és Lóránttól (1337–1353.) terjed tovább a család. Demeter fiai az 1337. évi osztály alkalmával Nénye déli részét, továbbá Palojta és Lam falu északi részét nyerik, vagyis a mai Felső- és Alsó-Lamot. Dacsó és Lóránt 1353-ban Kőkeszi zálogos birtokosai. Dacsó-Nényéről nevezte magát fia Miklós, ki 1369-ben bizonyos, általa elkövetett károk miatt tizenhat forintot fizet Jakab bozóki prépostnak. A családot János terjesztette tovább, ennek fiai István (1416–1434.), Lóránt (1423.) és Demeter (1423–1434.) utódokat hagytak, ezek voltak Lóránt és Demeter ágának ősei. Az utóbbinak a XVII. század elején magvaszakadt. István ágából István fiai, István és Pál 1729-ben Majthényi Ádámnak Palojta birtokába való beiktatása ellen tiltakoznak. Az 1754–55. évi összeírásban Hont vármegye nemesei sorában István, János és László neveivel találkozunk. A család, mely Pálban a XIX. század végén kihalt, Keszihóczon és Dacsólamon volt birtokos. Czímer: vörössel és kékkel hasítva; elöl zöld alapon, balfelől alulról felfelé irányuló nyíllal átlőtt fehér egyszarvú. Hátul jobbról és balról, alulról felfelé irányuló nyíllal átdöfött vörös szív, három zöldszárú és levelű fehér liliommal. Sisakdísz: I. pajzsbeli egyszarvú növekvően. II. pajzsbeli szív. Takarók: vörösezüst.
