Radvánszky.
Radvánszky.
Radvánszky (Radványi és Sajókazai). Zólyom vármegye legrégibb családjainak egyike, melynek első kimutatható őse, Jurk vagy Györk, a XIII. század elején élt. Györk fia Dénes 1278-ban a dürnkruti csatában tüntette ki magát, 1287-ben már mint radványi birtokos szerepel. 1291-ben Radványra nyer uj adományt III. Endre királytól. A családot Zsigmond terjesztette tovább, kinek fia, II. György, 1509-ben Zólyom vármegye alispánja volt. Fiai: Menyhért, Boldizsár és III. Péter állandóan a R. nevet használják. III. György fia, III. Ferencz, Zólyom vármegye alispánja (meghalt 1645.); utószülött fiát, IV. Györgyöt 1687-ben Caraffa Eperjesen halálra kinoztatta. Fia, János (született 1666., meghalt 1738.), II. Rákóczi Ferencz főkapitánya és az egyesült rendek kincstárnoka. Fiai közül V. György (meghalt 1763.) alispán, II. László kir. udvari tanácsos, tőle származik a család ifjabb (bárói) ága. II. Antal (született 1807., meghalt 1882.) Zólyom vármegye főispánja (1848-ban és 1865-ben), majd Turócz vármegye főispánja (1877.), valós b. titk. tanácsos, 1875-ben Albert nevü elhunyt testvérének fiaival együtt bárói rangra emeltetett. A család a XVIII. század közepén Darázsi helységben volt birtokos.
