Szulfidok

Full text search

Szulfidok
Hont vármegye ásványfajainak igen nagy része szulfidok osztályába tartozik. A metalloidok szulfidjai közül az antimonitot pirit, barit és barnapát kiséretében J. E. von Fichtel (Mineralogische Aufsätze) már 1794-ben említi Selmeczről, a Wehrlitnek, az ezüsttellurwismuthnak pedig Börzsöny a locus classicusa. A szakirodalomban pilsenit (Börzsöny németes neve után) és molybolénezüst néven is említik. A mostani neve Danától ered és Wehrle bányaakadémiai tanár nevét őrzi. Dr. Sipőcz Lajos elemzése szerint a Budapesten őrzött példány Ag Bi7 Te7 és a bécsi Bi3 Te5 képletre vezethető vissza; így a wehrlit helyzete az ásványrendszerben maig bizonytalan. A fémek szulfidjai közül a galenit, szfalerit, pirit a selmeczi telérek legközönségesebb ásványai, gyérebben fordulnak elő a markanzit, arzenopirit és az argentit, vagy a lágy-ezüstércz, még ritkább a pirrhotin, melyet Mohs már 1804-ben említ Selmeczről kézikönyvében és a hesszit, a melynek Richhofen szerint a börzsönyi telérekben kellett előfordulnia. Hauer és Stache a redrutitot is említik Selmeczről a Spilatelérből, ugyanebben az évben fordúlt elő ritkaságként a czinnabarit is. A fémek szulfidjai közt bányászati szempontból legfontosabb az argentit, a mely helyenként, pl. a stefultói István-telér déli vágatában, vezérszerepet visz a nemes érczek közt. A nemes (ezüst-) érczek nagy többsége: a világos és a sötét vörös ezüstércz (proustit, pirargirit), a ridegezüstércz (sztefanit) és a polibázit a szulfosok alosztályába tartozik. A pirargirit, sztefanit és polibázit a Schöpfertáróból kerül ki a legszebb kristályokban, az Ó-Mindszent-táróban ezüst és arany is előfordúl e nemes érczek társaságában. Stefultón, az István-telér északi részében, a sztefanit a kvarczos telérben fészkeket tölt ki. Az ezüstérczek gyakori kisérője a szulfosok közül a kalkopirit, mely gyakran igen szép szfenoidumos kristályokban fordul elő, ritkább a tetraëdrit (Banka).
Az oxidok osztályából a kvarcz a leggyakoribb. Selmecz szép kék ametisztjei régóta híresek. Különösen a Pacher-táróból, a Spitaler-telérből kerültek ki egykor szép kristályok; de legfőbb lelőhelyét, a Klementbelnét, régóta berakták. Elég szépek kerülnek ki a Mihály- és az Istenáldás-táróból, továbbá a Zsigmond- és az Amália-aknából. Czitrinek a Mihály-táróból, hegyikristályok István-aknából szerezhetők leginkább. Igen érdekes az u. n. vagdalt kvarcz, melyről Szabó kimutatta, hogy kalczit után képződött infiltrácziós pszeudomorfóza. A kvarcz a kőzetekben is igen elterjedt alkatrész. A kalczedon (kvarzin) féleségei közül a jáspis a Kalvária hegy keleti oldalán a felszinen, a II. József altáróban pedig a föld alatt bőven lelhető. 12A tömött (kripto-kristályos) kvarczféleségek közül a szarukő gyakori telértöltelék (pl. Istvánaknán), az aranytartalmú czinopel is vaskos kvarcz, melyet vasoxid festett veresre. A kvarcz anyagának, SiO2-nek, rombos módosulata, a tridimit, mint utólagos termék, vékony pikkelyekben, az andezitek repedéseiben, a vármegye egész területén előfordul. Az anatáz, rutil és czirkón csak mikroszkópos kristályokban ismeretesek. Dr. Szádeczky Gyula a szobi Sághegy andezitjéből zafirt is említ, melyet már szabad szemmel is felismerhetni, minthogy átmérője 0.5–1.5 mm. Csak apró pikkelyekben fordul elő a hematit.
A hidroxidok közül két nevezetes ásványa van a megyének: az opál és a diaszpór. Az üvegopál (hialit), félopál, faopál, mint egykori hévforrások terménye, sok helyen előfordul, különösen a báti medenczében, Bakabánya, Bagonya, Felső- és Alsóalmás, Zsember és Borfő vidékén. Borfőn Dercsényi Ferencz hét láb hosszú és két láb széles megkövesült fát talált. Faopál és félopál féleségek Szentantal, Tópatak, Berencsfalu környékén is előfordulnak. A diaszpór Selmecz-Bélabánya között abból az agalmatolit-tömzsből kerül ki, a melyet 1823-ban a Nándor koronaherczeg-táróval nyitottak meg. Trichroiszmusáról nevezetes; sugártörését a három főirányban Michel Lévy és Lacroix határozta meg Párisban. A hidroxidok közé tartozó limonit (barna vasércz) csak alárendelten fordúl elő. Bélabányán, a György-tárói völgyben a bányavizből válik ki, mint gyepvasércz. A Szálláshegy kvarczitjában pszeudomorfozát alkot piritkoczkák után, az andezitekben magnetit rovására keletkezik bomlás utján.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi