A Történelmi Társulat Hontban.
A Történelmi Társulat Hontban.
A történelmi emlékek felkutatása és gyűjtése iránt Hont vármegye közönsége mindenkor nagy előszeretetet tanusított. Fejérváry Miklós még az 1848. előtti években egy történelmi társaság létesítésén fáradozott, az akkori ifjúság tagjai között pedig Pongrácz Lajos, a vármegye későbbi nagyérdemű alispánja a vármegye történetének megírását tűzte ki feladatául. E lelkes munkálkodást megakasztották a bekövetkezett események, de a szabadságharcz leveretése után, az önkényuralom éveiben annál nagyobb mértékben tették kutatás tárgyává nemzetünk multját s annál nagyobb előszeretettel viseltettek történelmi emlékeink iránt. A vármegye fiai közül ezidőtájt többen foglalkoztak a történelmi emlékek kutatásával, így Hőke Lajos, Pongrácz Lajos, Gyürky Antal, de különösen báró Nyáry Jenő és Albert, a kik már a hatvanas években szakavatott kézzel végezték az ásatásokat, melyekkel főleg a történelem előtti korszak emlékeit hozták napfényre. E kiváló tudósok irányították az 1867-ben megalakúlt Történelmi Társulat figyelmét is Hont vármegyére, mely társulat első vidéki kirándulását s vándorgyűlését 1868-ban Ipolyságon tartotta meg. Szeptember 20-án indultak el a Történelmi Társulat kiküldöttjei Hont vármegyébe. Közöttük voltak Horváth Mihály, Ipolyi Arnold, a vármegye nagynevű szülötte, Fraknói Vilmos, a két báró Nyáry (Jenő és Albert), Toldy István, Thaly Kálmán, Véghelyi Dezső, Haan Lajos, Bottka Tivadar, Nagy Imre és Nagy Iván, kik Szobról kocsikon érkeztek Ipolyságra, 399hol a vármegye alispánja fogadta őket. Másnap a társulat a feldíszített vármegyeház nagytermében a vármegyei tisztikar és nagyszámú közönség jelenlétében megtartotta első vándorgyűlését, melyben Nagy Iván, báró Nyáry Jenő és Gyürky Antal felolvasásai nagy érdeklődést keltettek. (Ered. tudósítás. Megj. a »Hon«-ban.)
A társulat tagjai ez alkalommal a vidékre is kirándultak, nevezetesen Selmeczre, Korponára, Bagonyára és Zsélyre az ottani levéltárak tanulmányozása végett.
Épp oly szívélyes fogadtatásban részesültek 1876. szeptember havában a VIII. nemzetközi régészeti és embertani kongresszus tagjai, a kik Vámosmikolán a Huszár-család vendégszereteté élvezték. A túlnyomólag külföldiekből álló vendégek Magyaradra mentek az őstörténeti ásatások megtekintésére, a hol Somogyi Károly uri házában részesültek méltó fogadtatásban. Somogyi Károly lelkes pártfogásába vette a tudós küldöttséget, a miért azután a »Congrčs international d’anthrop. et d’archeol. préhistoriques « elismerő okirattal tüntette ki. Magyaradról a szántói savanyúvíz-forrást keresték fel a kongresszus tagjai.
Az 1869. év lényeges változást hozott a vármegyei közigazgatás terén is. Zmeskall Zsigmond a magánviszonyaiban támadt váratlan körülmények kényszere alatt (a mint ezt 1869. január hó 11-én a főispánhoz intézett levelében indokolja) lemondván az első alispánságról, helyét Horváth Miklós II. alispán foglalta el, kinek helyébe báró Nyáry Adolf főszolgabíró lépett.
