Múzeum Egylet.
Múzeum Egylet.
Augusztus 13-ától 27-éig történelmi kiállítás volt Ipolyságon, melyet dr. Czobor Béla és Nagy Iván történettudósok is megtekintettek. A kiállítással kapcsolatban Pongrácz Elemér felvetette a »Hontvármegyei Múzeum« eszméjét. Főleg az ő kezdeményezésére még ez év őszén megalakult a vármegyei Múzeum Egylet, mely a következő évben már megkezdte eredményes működését. A vármegye egyházi épületei ebben az évben díszes templommal gyarapodtak, melyet Palásthy Pál felszentelt püspök emelt Paláston, ősei székhelyén, s a melyet július 3-án szentelt fel.
A megrendítő gyászban, mely az egész nemzetet Erzsébet királynőnek váratlan halálával érte, a vármegye közönséges is mély részvéttel osztozott. A vármegye gyásza jeléűl a vármegyeházán szeptember 30-áig gyászlobogó lengett; a szeptember 21-én tartott ünnepélyes gyászistentisztelet után a közgyűlésre egybegyült bizottsági tagok előtt a vármegye főispánja költői szárnyalású beszédben emlékezett meg nagyasszonyunkról. A vármegye továbbá feliratban fejezte ki fájdalmát az uralkodó előtt, kegyelete jeléül ezüst olajágat küldött a megdicsőült királyné koporsójára, a temetésen pedig küldöttség útján képviseltette magát.
A küldött ezüstolajágat átfutó ezüstszalagok egyikére e szavakat: »Erzsébet királynő emlékének«, – másikára: »Hont vármegye közönsége« feliratot, az összekötő csokorra pedig a vármegye czímerét vésették.
1899 folyamán kezdetét vette a vármegyei székház jobb szárnyának kiépítése. Ebben az esztendőben serényen folytak az Ipoly-szabályozási tárgyalások, melyeknek folyományaként a búrvölgyi birtokosok a Búr patak szabályozása érdekében mozgalmat indítottak; a patak szabályozási munkálatai még ebben az évben kezdetüket is vették. Július 1-től kezdve a belügyminiszterium a vármegye javadalmazását 2655 forinttal felemelvén, ez összegből az árvaszéknél egy harmadik ülnöki és a szobi szolgabíróságnál egy második szolgabírói állást rendszeresítettek.
1900. elején vették kezdetüket a belügyminiszteri vizsgálatok, melyek három szakaszban harminchárom napot vettek igénybe. Ez alkalommal a vármegyei központi, a báti és a szobi szolgabírói hivatal, továbbá Korpona város és több község került vizsgálat alá. A belügyminiszterium kiküldöttei által megtartott vizsgálatok következményeképp a belügyminiszter még ebben az évben a tisztikar létszámának kiegészítése végett, egy szolgabírói és három dijnoki állás rendszeresítését engedélyezte, mely czélból 4640 korona pótjavadalmazást utalványozott. Augusztus 1-én kezdte meg működését az ipolysági pénzügyigazgatóság és ugyanebben az évben adták át rendeltetésének az ipolysági közkórházat is. Ez év szeptember havában leplezték le a vármegyeház termében Ferencz József királyunk és Erzsébet királyné arczképét; ez alkalommal Kudora János mondta az ünnepi szónoklatot. a tisztikarban is lényeges változás állott be. Laszkáry Pál árvaszéki elnök ez évi január 1-ével nyugalomba vonulván, helyébe báró Nyáry Alfonz főszolgabírót választotta meg a közgyülés, kinek helyébe ifj. Jakabffy István lépett. 1901. márczius 27-én a vármegye főispánja Esztergom vármegye főispánjává neveztetvén ki, megvált állásától; helyébe Lits Gyulát, a vaáli kerület országgyülési képviselőjét nevezte ki a király. Az a szivélyes viszony, mely a vármegye tisztikara, de különösen Ipolyság község és a távozó főispán közt fennállott, ez alkalommal külsőleg is kifejezésre jutott. A vármegye közönséges és Ipolyság nagyközség a távozó főispán arczképét gyüjtés utján megfesttette a székház ülésterme számára, az előbbi pedig nagy küldöttséggel vett részt az esztergomi beiktatáson.
