A bozóki monostor.
A bozóki monostor.
A bozóki prépostság, mely eredetileg benczés apátság volt, s a melyet II. István király uralkodása alatt (1124–1130.) szintén a Hunt-Pázmán nembeli Lampert és neje Zsófia, Szent-László király huga, valamint fiuk, Miklós, alapítottak, a tatárjárás utáni korszakban alakult át prémontrei prépostsággá. (Pauler Gyula: Magyar Nemzet Története. II. 245.)
II. Béla király 1135-ben és IV. Béla 1262-ben újabb adományokkal gyarapították a monsotor birtokait, különösen becses IV. Béla király kiváltságlevele, melylyel a prépostság jobbágyait és népeit kivette az országbíró joghatósága alól és egyedül ezen egyház főpapjának bírói hatósága alá helyezte. A Bozókhoz tartozó legrégibb birtokot a Hunt-Pázmán nemzetség ősi nemzetségi birtokaiból hasították ki; úgymint: Bozók, Pásztópuszta, melyet Szent-László király a nemzetség egyik ősének adományozott, továbbá Platna, melyet még Szent-István királytól nyert a nemzetség, valamint a Szent-László királytól Lampert comesnek adományozott két szőlő. A monostort már II. István király uralkodása idejében kezdték építeni, de csak 1135-benkészült el teljesen. (Katona: Hist. Critica III. 493–Fejér II. 82–VII. 5. 160.) 1238-ban a prépostságnak pere volt a korponai vendégnépekkel, de azt IV. Béla király, a monostor javára döntötte el, (Fejér: IV. 1. 136.) majd 1262-ben a honti várhoz tartozó Terjen és Badin földeket adta a monostornak. (Wenzel: VIII. 61.) A század elején a prépostság malmot szerzett a Korpona folyón, melyet Péter varga fia, Miklós, 1316-ban adott el Péter prépostnak. A XIV. század elején a monostor Csák Mátyus hívei részéről is gyakori támadásokat szenvedett.
Dobrakuttyai Lőrincz fia, Lőkös 1338-ban Mihály prépostot súlyosan megsebesítette, egyik szolgáját meggyilkolta, míg a másikat megsebesítette, minek következtében Telegdi Csanád esztergomi érsek Lőköst kiközösítette.
A XV. század folyamán gyakori határvillongások voltak a korponaiak és a prépostság között. A viszálykodások mindegyre nagyobb mérveket öltöttek, sőt 1471. táján a korponaiak a prépostságnak Korponával határos majorjait is felgyujtották; csak Hunyadi Mátyás király 1471-ben kelt rendelete, melylyel a prépostsági birtokok határainak helyreállítását meghagyta, vetett véget az egyenetlenkedéseknek. II. Lajos király, különösen jelét adván a prépostság iránti jóakaratának, 1519-ben évenként kétszer (Szent-István király napján és a husvét után való első vasárnapon) országos, azonfelül pedig minden szombaton hetivásár tartására adott engedélyt.
