A Szent-János lovagrend.
A Szent-János lovagrend.
A jeruzsálemi Szent János lovagrend még a tatárjárás előtt birtokos volt a vármegyében. III. Orbán Pápa kiváltságlevelében, melylyel az esztergomi János lovagok szabadalmait 1187-ben megerősíti, előfordul Szent Mária egyháza Sokolban, mely alatt valószinüleg a mai Szokolya helység értendő. (Fejér VII. 5. 127.) A János lovag-rend ezenkívül még Kereskény helységben lehetett birtokos, vagy legalább is kegyúri joga volt ott, a miről egy 1312-ben kelt oklevél emlékezik meg, mely szerint az esztergomi lovagok kiküldöttje Kereskény helység lelkésze volt. (Anjoukori Okmt. I. 274.)
