Az egyházi építészet emlékei.
Az egyházi építészet emlékei.
A vallásos élet nemcsak a monostorok alapításában, hanem a templomok építésében is nyilvánult. A mai Hont vármegye rendkivül gazdag a középkori 304építészeti emlékekben, noha a kétszázados török világ alatt a középkori egyházi építmények legnagyobb része elpusztult; az idők viharait átélt építészeti emlékek és a fenmaradt romok azonban némi képet nyujtanak a vármegye középkori egyházi építészetéről is. A középkori egyházi műemlékeket két csoportba oszthatjuk. az első, vagyis a román stílusban épültek a Börzsöny és Illés helységek kápolnái. A börzsönyi kápolna főleg egyöntetű szerkezeténél fogva ritkítja párját. Keletkezési idejét az 1140 utáni időre tehetjük, de semmi esetre sem a XII. század első felére, mert ezt a záradéknak szokatlanul díszes koszorú-párkánya is kétségessé teszi. Úgynevezett átmeneti stílusban épült a korponai templom, melyet valószinüleg a bányászattal foglalkozó szász telepesek emeltek és élénken tünteti fel a későbbi román stílust, az átmenetet a góth stílushoz. A korponai templom bazilikaszerű; építési idejét a XIII. század elejére, tehát még a tatárjárás előtti időre tehetjük. Csúcsíves, hosszas szentélye már a későbbi időből való. A csúcsíves építészeti emlékek közé tartozik a bakabányai plébánia-templom, melynek déli oldalához egy kápolna csatlakozik, továbbá a pálosok temploma Mária-Nosztrán, melyet Nagy Lajos király alapított 1377-ben.
Selmeczbánya város plébánia-temploma eredetileg háromhajós csarnok volt, de ezt utóbb 1559-ben várlakká alakították át. A XV. században a város főterén is épült kisebb egyhajós templom, melyet idővel akként bővítettek, hogy két oldalfalát áttörték és a támasztó pillérek közé alacsony oldalhajóhoz hasonló kápolnákat építettek. (Ipolyi Arnold: Magyar műemlékek. Henszlmann: Középkori építészet.) Selmeczbánya különben rendkivül gazdag középkori építészeti emlékekben. A városház mögötti területen Beatrix királyné, Mátyás király neje 1498-ban a Szent-Anna kápolnát építette. A XIII. században épült a Szent-Mihály arkangyalról nevezett kápolna, melyre 1480-ban Zigenpacher Mihály tett adományt. A Szent-Erzsébet templom, mely szintén erőddé alakíttatott át, a XIII. században épülhetett. Az egykori templom keleti oldalfalán több sírirat látható, mint Cerndeli kamara-grófé, a ki 1471-ben, és Renatus Györgyé, a ki 1516-ban halt el. A város főterén levő Szent Katalin-templomot 1444-ben a királyi kamara haszonbérlői építették újra, melyet 1500-ban szenteltek fel. (Rupp: I. 184.) Középkori építészeti emlékeink egyik kiváló példánya az ipolysági templom portáléja. Maga a templom a XII. században épült, mai alakját azonban 1724-ben nyerte. Az egykori templomból csupán a portálé maradt fenn. Említést érdemelnek még a nagycsalomjai templom, mely a XIII. századból való, továbbá a Nagy-Maros, Ipoly-Födémes, Egeg, Füzes-Gyarmat, Szárd, Garam-Kissalló és Varsány helységekben levő templomok; e két utóbbi jelenleg az evagn. reform. Egyháztulajdonában van. a templomi felszerelések között említést érdemel Hébecz bucsújáró helyen egy góth stílű szentség-tartó, melybe az 1486. évszám van vésve. A bakabányai egyház felszereléséhez tartozik egy XIV. századbeli irott misekönyv, színezett kezdőbetükkel; ugyanott őrzik II. Lajos király özvegyének, Mária királynőnek, latin imakönyvét. (Kudno János hontviski plébános úr adatai.)
Az egyházi épületek mellett már a XIV. században az emberbaráti intézmények sem hiányoztak. Korponán a XV. században fennállott a Szent Erzsébetről nevezett kórház, melyről 1437-ben és 1439-ben van említés. Miután a kórház a város falain kivül épült, valószinüleg a huszita támadások idejében semmisült meg. (Schematismus Historicus 183. Századok: 1863. 623.) Selmeczbányán ugyancsak a Szent Erzsébetről nevezett kórház létesült, de ezt a polgárok a XVI. század közepén a mellette levő templommal együtt erőddé alakították át.
