II. Ferdinánd.

Full text search

II. Ferdinánd.
Mindez intézkedések azonban nem tudták megakadályozni a csehek vereségét, melyből II. Ferdinánd új erőt merítvén, csapatokat küldött Felső-Magyarország visszafoglalására. De a változott helyzet hatása Hontban még 1620 végén nem volt érezhető. Ez az év, valamint a következő év (1621.) első fele, hadi készülésekkel telt el. Gróf Thúrzó Szaniszló, érsekújvári generális, még 1620. deczember 12-én Morvay Jánost küldte Korponára, hogy az ottani hadiszereket leltározza és a leltárt a város bírájának átadja. (Matunák M. i. m. 39.) Az 1621 év elején azonban már mindinkább gyarapodott azoknak a száma, a kik a küzdelem eredménytelenségének érzetében elhagyták Bethlen zászlóit, ezek közé tartozott Balassa Péeter, a két Pálffy, Bosnyák Tamás, Széchy György gróf; sőt Thurzó Szaniszló és Thurzó Imre is ingadoztak. Az 1621 február 24-én Németiben tartott közgyűlésből Deméndy János hadnagy parancsnoksága alatt ötven lovast küldött két havi szolgálatra Bethlen udvarába; de már a tavaszi közgyűlésen, a közelgő császári sereg hírére a rendek is csak nagy óvatosággal foganatosították a Bethlen rendeleteit. A május 19-én Németiben tartott közgyűlésen a vármegye tudomásul vette a generális (valószinüleg gróf Thurzó Szaniszló, érsekújvári parancsnok) levelét, melyben arról értesítette a rendeket, hogy a két hóra felfogadott száz lovas és másfélszáz gyalogos a király rendeletére továbbra is meghagyassék, azonfelűl a rendelt élést is elszállíttatja az érsekújvári várba. A május 21-én Bozókon tartott közgyűlés a Bethlen Gábornak az eperjesi országgyűlésre való meghívójára válaszolt és a közelgő ellenséget hozván fel okul, azt határozta, hogy országgyűlési követek választását nem foganatosítja, hanem e helyett Palásthy Andrást küldi Thurzó Imréhez Bicsére, hogy a vármegye válságos helyzetét feltárja. A vármegye e tartózkodó magatartását főleg Pálffy István és Miklós, valamint a Koháry Péter és Bosnyák Tamás vezérlete alatt álló hadak közeledtének híre okozhatta; a hadak június hó elején csakugyan a bányavárosokban termettek, minek következtében a selmeczi kamara tisztviselői hűséget fogadtak Ferdinándnak. Június 12-én Korpona követei is hűséget esküdtek a Ferdinánd biztosainak Zólyomban. 328(Millenn. Tört. VI. 309–310. Csery József: Korpona ismertetése: Győri Tört. és Rég. Füz. II. Hőke Lajos kézirata. Várm. Közgy. Jegyzőkönyvek.) Július 3-én ismét Bozókon találjuk az egybegyült rendeket, kiknek az alispá bemutatta II. Ferdinándnak a vármegyéhez intézett leiratát, melyben utasította a vármegyét, hogy a nádorhoz követeket küldjön. A harcztérről azonban már akkor igen kedvezőtlen hírek érkeztek Ferdinánd hadairól, azért tehát a vármegye ezuttal is ügyesen kitért a meghívás elől. Bethlen hadainak közeledtét hozván fel okul, a követek kiküldését a rendek megtagadták, szintúgy a nemesi felkelés szervezését is, melyet a nádor eredetileg a Bethlentől elpártolt Széchy György parancsnoksága alá akart helyezni. A határozat indokául kiemeli a közgyűlés, hogy miután a szolgabírák, az esküdtek és a nemesek legnagyobb része nem jöttek el a közgyűlésre, a jelenlevők nem hozhattak érdemleges határozatot.
Június elején Bethlen Gábor nagyobb sereggel indúlt el Kassáról és a serege útközben egyre gyarapodott. Június 29-én Rima-Szécs táján találkozott Bosnyákkal, kivel hosszasabban értekezett; innen július 1-én hajnalban Rimaszombat alá szállott. A Bethlen hadainak közeledte nagy rémülettel töltötte el a II. Ferdinándhoz pártolt urakat, mint a Pálffyakat, Bosnyákot és Széchy Györgyöt, a kik még július 1-én eszeveszetten hátrálni kezdtek a kishonti kerületből, de Bethlen alvezére, Egri István, nyomon követte őket és július hó 3-án II. Ferdinánd seregét a zólyomi szorosban szétverte, mire a bányavárosok, valamint a Pálffyéktől időközben kézrekerített Palánk, meghódoltak Bethlen Gábornak. (Tört. Tár 1879. évf. 1882. évf. Millenn. Tört. VI. 311.) Bethlen közeledtére a vármegye alispánja július 10-én Bozókra sietve, közgyűlést hívott egybe, hogy a fejedelem ünnepélyes fogadtatása iránt intézkedjék. A közgyűlés az érkező fejedelem részére ajándékot szavazott meg, melynek átadására Horváthy György alispánt és Deméndy Jánost hívta fel, a kik azt az érkező elé Palánkra vitték. Azonkívül megparancsolták a szolgabíráknak, hogy a nemesi felkelés tekintetében a szükséges intézkedéseket tegyék meg, hogy az, ha a fejedelem elrendelné, legott foganatosítható legyen.

Szondy temetése.
(Kubányi Lajos festménye.)
(Hont vármegye tulajdona)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi