A felvidéki hadjárat.

Full text search

A felvidéki hadjárat.
A mint Windisch-Grätz hada 1848 végén feltartóztathatatlanúl közeledett a magyar főváros felé, az országgyűlés és a honvédelmi bizottmány Debreczenbe tette át székhelyét, míg a Görgey Artur vezérlete alatt álló ú. n. feldunai sereg, kisebb csetepaték után, Vácznál átkelvén a Dunán, a bányavárosok felé vette útját. Görgey 1849. január 6-án hagyta el Váczot, a közös haditerv szerint a végből, hogy az ellenséget mindaddig foglalkoztassa, míg a magyar haderő a Tiszánál szervezkedik; összes hadereje 16.000 emberből és 72 ágyúból állott, melyet négy részre osztott. Serege két irányban indult a váczi táborból; a balszárny Piller ezredes parancsnoksága alatt a Duna mentén Szob, innen pedig Nagysurány felé húzódott, míg Görgey a jobbszárnynyal, a középhadosztálylyal és a tartalékkal Rétságon át Ipolyság felé vette útját. Görgey a fősereggel január 9-én ért Ipolyságra, hol a nemzetőrség parancsnoka átadta neki az ujonczokat s megtette a szükséges intézkedéseket csapatainak elhelyezése és tovaszállítása iránt. Görgey másnap, január 10-én már Lévára tette át főhadi-szállását, míg Guyon Richard ezredes a tartalékkal Ipolyságon helyezkedett el.
Windisch-Grätz, attól tartva, hogy a feldunai sereg Bécs ellen nyomul, Wrbna, majd Csorich tábornokokat bízta meg Görgey üldözésével. Csorich január 10-én indult el Váczról Rétság felé és Ipolyságnál, valamint Varsány mellett utólérte Görgey utóhadát. De Guyon ezredes, a ki Görgey hadainak hátvédét alkotta, január 12-én egy üteg ágyúval fogadta a Hont helység felől közelgő ellenséget, mire a Csorich vezérlete alatt álló nehéz lovasság, mely ellenállásra nem számított, csakhamar megfutamodott. Ekkor azonban Csorich az Ipoly-híd felé irányíttatta az ágúit, hogy annak fedezetét visszavonulásra kényszerítse, a huszárok mindaddig védték a hidat, míg Guyon hada is kivonult Ipolyságról. Másnap, január 13-án, Varsánynál volt kisebb csetepaté, mely szintén a magyarok győzelmével végződött. Görgey hada azonban ez apró sikerek daczára, mindegyre veszélyesebb helyzetbe jött, mert Simunich, abbahagyván Lipótvár ostromát, eléje sietett. Görgey Báton, Kőpatakon és Szélaknán át január 14-én Selmeczbányára érkezett, hol Guyon hada is elhelyezkedett, míg a jobbszárny Aulich ezredes alatt Körmöczbányán, Kmetty alezredes a középhadosztálylyal Beszterczebányán és Piller ezredes a balszárnynyal Zólyomban ütött tábort. De a császári sereg nem engedett a fáradt magyar hadaknak pihenőt. Götz tábornokot január 16–17-én két napi heves harcz után Aulich visszaszorította ugyan, de 19-én Csorich és Simunich egyesült hadai Richnyavánál rátámadtak Guyon dandárára, mely alkalommal egy fiatal honvédtüzér remek irányítású ágyúlövéssel lelőtte az ellenséges gróf Berchthold fejét. Január 21-én megújult a harcz Szélaknánál, bár Guyon hada oroszlánként harczolt; a túlerővel szemben mégis meg kellett hátrálnia.
Január 23-án Hodrusbányánál folyt a csatározás. Guyon dandára vitézül védte magát, de Wyss tábornok és Collery vadászezredes támadása elől kétórai kétségbeesett védekezés után Búcsa, majd Zólyom felé meghátrálni kényszerült. E csatározásokban elesett honvédeknek emlékére emelkedett a hodrusi honvéd-emlék, melyhez Selmeczbánya tanuló ifjúsága és hazafias polgársága a márczius 15. ünnepélyek alkalmával ki szokott zarándokolni.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi