A nemzetőrség szervezése.
A nemzetőrség szervezése.
A legnagyobb feladat a vármegyei nemzetőrség szervezése volt és ebben Hont vármegye kitett magáért. Már a május 4-én tartott közgyűlésen 1000 darab szuronyos puskát kért a vármegye a kormánytól és a nemzetőrség begyakorlására a vármegyéből származó volt cs. kir. tiszteket küldte ki: (Ivánka Imre, Horváth Rudolf, Palásthy Géza, Gyürky Gyula, Pongrácz Sándor és István, Pazsiczky Gyula). A nemzetőrség tisztikarát saját maga választotta, őrnagyát azonban a kormány nevezte ki. A gyalogság őrnagya Blaskovits Pál lett, a lovasoké Horváth Rezső volt cs. kir. huszárszázados; a lovasság csupán egy századot képviselt, ezért a nógrádiakkal egyesítették, de e század megállta helyét. A legénység leginkább a szikinczevidéki gazdag kálvinista falvakból kerűlt ki, de ott találjuk a vármegyei családok színe-javát, mint Zmeskall Zsigmond, Luka Sándor, Totovics Szilárd, Szolyovszky Sándor, Huszár Sándor, Bolgár Gábor, Sántha Ignácz, továbbá a Nedeczky, Lestyánszky, Simonyi és Ulmann családok sarjait. A honvédség szervezésében oroszlán része volt Ivánka Imrének, a kit szoros barátság fűzött Kossuth Lajoshoz; később az ő tanácsára történt az is, hogy Görgeyt fővezérré nevezték ki.
A május 15-én tartott közgyűlésen értesült a vármegye Garamszeghy Géczy Péternek főispánná történt kineveztetéséről. A vármegye gróf Teleki Lászlót szerette volna főispáni székében látni, s ez iránt még áprilisban küldöttséget menesztett a miniszterelnökhöz; de Teleki még április 19-én kelt levelében kijelentette a vármegye közönségének, hogy a főispáni méltóságot nem vállalhatja el. Így azután a kormány választása Géczyre esett, a kinek nem volt ugyan nagy összeköttetése a vármegyében, mégis szívesen fogadták. A beiktatás május 24-én ment végbe, de már kevesebb fénynyel és ünnepséggel, mint azelőtt. Géczy nem nagy részt vett a vármegye ügyeinek intézésében, és így a közigazgatás, e nehéz napokban, teljesen az első alispán vállaira nehezedett.
