Ipolyság, mint megyei székhely.
Ipolyság, mint megyei székhely.
Hont vármegyének 1751-ben épült székháza Kemenczén leégvén, a vármegye rendei 1806-ban elhatározták, hogy a székhelyet Ipolyságra teszik át. Huszonegy év telt el, míg végre 1827-ben, Plachy Ferencz királyi tanácsos első alispánsága idején, Ipolyság határában az Ipoly bal partján hozzáfogtak a diszes megyeház épitéséhez és nehogy a palota egyedül álljon, ugyanakkor kezdtek egy új falu, vagy külváros telepítéséhez Ságújhely, vagy Uj-Ság elnevezéssel. Már megásták, négyszög kövekkel kirakták a mély kutat és jégvermet; már állottak az új emeletes megyeház falai, majdnem tetőzetig; az épitkezés már föl is emésztett 25–30,000 frt költséget, a mikor azután Majthényi Antal, Plachynak az alispánságban utóda, a ki ellene volt a megyeház azon a helyen való építésének, alispáni hatalmát nyomban latba vetette és a helytartótanácsnál kieszközölte, hogy a megyeház Hont-Ipolyság mezővárosban építtessék. Az Ipolyon túl az építkezést nemcsak abbanhagyták, de minden építési anyagot is átszállítottak Ipolyságra. Az új megyeház telkéről kisajátított jobbágyok az Ipoly balpartján, az előbb tervelt 75Új-Ságon, vagyis a mai újváros területén nyertek kárpótlást. Az új palota építése lassan haladt. A szabadságharcz az építkezést felében találta és így csak a viharos idők múltával folytatódott a munka, a melyet 32,000 frt kincstári költséggel, Ő felségének idejövetelének ünnepélyén, 1857-ben fejeztek be.
