Érdy János.

Full text search

Érdy János.
Érdy (Luczenbacher) János, nemzeti múzeumi őr, jogi doktor, a m. tud. akadémia rendes tagja, született Szobon, 1796. szept. 19-én. Szülei Luczenbacher József és Czeczkó Mária voltak. Dédapja, a belgiumi eredetű, de magyarrá lett Luczenbacher család alapítója, a XVII. század végén telepedett le. Érdy János tanult Váczott, Esztergomban és Nagyszombatban, hol a benczésrendbe lépett; 1818-ban a rendtől megvált és a győri akadémián a jogtudományokat hallgatta. Deák Ferencz és gróf Majláth Antal tanulótársa volt. 1821-ben Pestre jött, hol jogtudorrá lett és ügyvédi vizsgát tett, de nemsokára a történeti és archeologiai tudományok felé hajlott. E szakmában végzett gazdag kutatásai és jeles munkái elismeréseűl, 1832. márcz. 9-én, a M. Tud. Akadémia levelező, majd ugyanazon év szeptember 9-én rendes tagjává választotta meg. 1840-ben az akadémia éremgyűjteményének őrévé lett. Mint elsőrendű éremismerőt és archeologot, József nádor 1846. márcz. 16-án a Nemzeti Múzeum régiségtárának őrévé nevezte ki; itt dolga volt a szétszórt és rendezetlen régiségtári gyűjteményt Budáról és a Ludoviczeumból a Nemzeti Múzeum épületébe átszállíttatni. 1860-ban a báró Sina Simontól ajándékozott uj butorokba szakértőileg berendezte azokat. 1847-ben Sopronvármegye táblabírája lett. 1848-ban családnevét 238»Érdy«-re változtatta, a fehérmegyei Érd község határában tőle felfedezett régiségek emlékére. 1837–1844-ig szerkesztette a M. Tud. Akadémia kiadásában megjelent Tudománytárt, a melyet becses adatokkal gazdagított. 1869-ben nyugalomba vonult és Budapesten, 1871. máj. 9-én fejezte be életét. Nagyszámú tudományos, különösen régiség-, érem- és pecséttani munkái részint külön füzetekben, részint a Tudományos Gyűjteményben és a Közhasznú Ismeretek Tárában, továbbá az ő szerkesztésében megjelent Tudománytárban és ennek okleveles toldalékában, a M. Tud. Akadémia Évkönyveiben és Értesítőiben, a M. Tört. Tárban és az archeologiai Közleményekben jutottak nyilvánosságra. Munkái: Propositiones ex universo jure nec non scientiis politico-cameralibus. Pestini, 1821. – Henrik portugáliai gróf magyar eredetének védelmezése. U. o., 1831. – Magyarország ekkorig ismeretes pénzei lerajzolva. Buda, 1842. – A szerb zsupánok, királyok és czárok pénzei. U. o., 1843. (23 rézmetszettel és egy táblázattal.) – Magyarországi Crouy nemzetségnek története. Bpest, 1848. – Sz. István első magyar király életírása Henrik regensburgi püspök szerint. Pest, 1854. – Erdélyben talált viaszoslapok. U. o., 1858. – A boszna és szerb régi érmek. (63 rézmetszettel és egy kőrajztáblával.) Buda, 1857. – Régiségtani közlemények. U. o., 1858. Erdélyben talált viaszos lapok (Tabulae Ceratae) és magyar őstörténeti vizsgálatok. Pest, (öt kőnyomattal) 1859. – Az újonnan megbírált magyarországi Crouy nemzetség négy okiratának időszámítása. U. o., 1861. – Erdély érmei. U. o., 1862. (24 réztáblával.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi