Id. Luczenbacher Pál
Id. Luczenbacher Pál
Id. Luczenbacher Pál (Szobi), kinevezett főrendiházi tag, született Szobon, 1818-ban. Bátyjával, Jánossal együtt, korán az atyja üzletébe lépett, a ki hajótulajdonos és tekintélyes fakereskedő volt. Luczenbacher Pál az elsők egyike volt, ki Magyarországon nagyobbmérvű vasútépítési vállalkozásokkal foglalkozott; ő építette többek között a győr-szőnyi, szolnok-nagyváradi, buda-kanizsai és részben a sopron-kanizsai, szolnok-debreczeni vonalakat, továbbá a budai délivasút pályaudvarát és a budai vasúti alagútat. Kiváló közgazdasági érdeme volt, hogy a Dunát monopolizáló Osztr. Dunagőzhajózási Társasággal szemben, 1860-ban, gőzhajózási vállalatot létesített, a mivel a személy- és árúforgalomban rendkívül árúmérséklést teremtett. Ő kezdeményezte nagy és nehéz küzdelmek után a fából épült uszályok és gabonáshajók gőzhajóval való vontatását, a mi különösen a gabonakivitel forgalmát fokozta. Luczenbacher Pál rendezte be Budapesten az első gőzfavágót is. A közgazdaság terén szerzett érdemei, valamint közczélokra 259juttatott alapítványai révén számos alkalommal nyert királyi elismerést. Előbb királyi tanácsossá, a Ferencz József-rend lovagjává és utóbb a főrendiház tagjává nevezte ki a király; 1878-ban pedig, Szobi előnévvel, magyar nemességet nyert. Meghalt 1900-ban, Hütteldorfban, Bécs mellett.
